A Népszavában, egy teljes oldalon agitál a kormány, hogy “Állítsuk meg Brüsszelt“, az állami hirdetés miatt pedig Hargitai Miklós szerkesztő a szerdai lapszám jegyzetében adott magyarázatot arra, hogyan fér meg egymás mellett a kormánypropaganda és a szabad újságírás. A Fidesz-KDNP konzultációjával kapcsolatban úgy fogalmaz:
Eszmét cserélni sokkal inkább arról volna érdemes, hogy az értelmetlen konzultációról szóló hirdetésnek van-e helye egy kormánykitikus napilapban.
A Népszabadság egykori munkatársa, a MÚOSZ frissen megválasztott elnöke úgy látja: elintézhetné a választ azzal, hogy a hirdetés nem szerkesztőségi, hanem tulajdonosi kompetencia,
ám a lényeg mégiscsak ott van, hogy a magyar sajtó egy része a kormányzati reklámokért cserébe rég feladta az elveit és a tisztességét, a másik felét pedig megpróbálja kivéreztetni vagy megvásárolni a hatalom. De még egy piacgazdaságban sem minden felület eladó.
Leszögezi: azért az újságoldalért, amit a kormány fizet, övé a felelősség, az összes többi oldalért viszont a szerkesztőségé,
a konzultációs propagandakampány alatt a szabad újságírás zavartalanul üzemel.
A Népszava főnixként született újra a Népszabadság bezárása után: az elgáncsolt szerkesztőség jelentős része a klasszikusan baloldali Népszavánál folytatta munkáját.
Az Átlátszó úgy értesült, hogy komoly állami hirdetések érkezhetnek a Népszavához. A lappal integrálódott Vasárnapi Híreket vezető Gál J. Zoltán hirtelen távozása után a 24.hu-nak elmondta:
Az integrált modellt valóban én forszíroztam. A lapok körül azonban most úgy alakult a politikai környezet, hogy az számomra vállalhatatlan, a lelkiismeretem szerint abban már nem kívánok részt venni.
