A bérmegállapodás nyomán jövőre életbe lépő kötelező béremelés ellehetetlenítheti a nonprofit civil szociális szolgáltatók helyzetét: ha nem emelik a 2013 óta változatlan normatív támogatást, nem tudják kitermelni a béremelés többletköltségét.
Többek között erre hívta fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Czibere Károly figyelmét a civileket tömörítő CÉHálózat (Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetekért) elnöke november 30-án kelt levelében.
Balázsné Nelhübel Henriette jelezte, a CÉHálózat üdvözli a minimálbér 15 százalékos és a bérminimum 25 százalékos emelését, mert az segíthet megtartani a képzett munkaerőt. Viszont a fenntartókat komoly aggodalommal tölti el, miből teremtik elő a béremelés megnövekedett költségeit.
(A szervezet egyébként már tavasszal is kérte, még a költségvetés elfogadása előtt, hogy emeljék meg az autista, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó otthonok támogatását. 300 millió forintot kértek, de a júniusban elfogadott törvényben maradt a 190 millió forint.)
Panaszuk indokolt, mint már írtuk, a munkáltatói költségek a szochocsökkentés ellenére is emelkednek a legkisebb bérek jelentős emelése miatt.
Mint az elnök írta, számításaik szerint a civil szolgáltatók a jelentős béremelés fedezetét nem tudják kigazdálkodni, az „fedezetlen kötelezettséget” jelent náluk az elkövetkező évben.
Ennek oka, hogy a szociális ellátások rendszere ma még nem tud olyan mértékben piaci alapon működni, hogy a szolgáltatások díjaiból, a foglalkoztatás eredményeiből és kapcsolt társadalmi vállalkozásokból a bérköltség-többletet ki tudnák gazdálkodni.
Ezért kérte levelében az állam pénzbeli szerepvállalásának növelését. Vagyis, hogy Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 2 606 040 Ft/év/foglalkoztatott összeg helyett 3 257 550 forint jutna bruttóban jövőre egy főre. Továbbá az elnök kérte, hogy személyesen egyeztethessenek Czibere Károllyal.
Van remény
Levelükre választ nem kaptak, sem időpontot az egyeztetésre. A 24.hu is megkérdezte az EMMI-t, lesz-e egyeztetés, Czibere Károly lát-e arra esélyt, hogy emeljék a normatív támogatást.
Az EMMI a következő választ küldte megkeresésünkre:
A kormány elkötelezett, hogy anyagilag is megbecsülje a szociális ágazatban dolgozók munkáját. 2013-hoz képest 2018-ra 62 százalékkal, a következő két évben mintegy harmadával növekszik az átlagbér az ágazatban. Az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága folyamatos egyeztetést folytat a civil, egyházi és állami fenntartókkal, a kompenzáció részleteiről rövidesen dönt a kormány.
Erre jeleztük, hogy kérdésünk nem a béremelésre, hanem éppen annak finanszírozására vonatkozott. És hogy szeretnénk tudni, lesz-e erről egyeztetés. Telefonon annyit közöltek erre, hogy sajnos többet egyelőre nem tudnak mondani.
Máshol volt rá pénz
Június óta lehet tudni, hogy a közszférában több szakmában is lesz béremelés jövőre, amire a kormány 225 milliárd forintot szán. Emelik például az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a kormánytisztviselők (köztük a NAV-osok), a katonák, a rendőrök, valamint a rendvédelmi és kulturális közalkalmazottak bérét, illetve a szociális ágazatban dolgozó állami alkalmazottakét is. És a köztisztviselők és közalkalmazottak is kiharcolták (sztrájkfenyegetéssel) a béremelést november végére.
Úgy tűnik tehát, hogy már csak a civil szociális szolgáltatók támogatásával kapcsolatban nincs döntés. De nem hagyják ennyiben a dolgot, igyekeznek nyomást gyakorolni, hogy elérjék, valamilyen formában rögzítsék a béremelés fedezetének forrását és annak elosztását az intézmények zavartalan működtetésének érdekében.
A CÉHálózat elnöke nem demonstrációpárti, viszont a szervezetek vezetői, fenntartói harcos hangulatban vannak, tudtuk meg. Ha más megoldás nem adódik, a civil fenntartók dec. 21-én vagy vagy 22-én utcára vonulnának. Bíznak azonban abban, hogy erre végül nem kerül sor.
Biztató jel
A civilek lapunkat úgy tájékoztatták, hogy nemigen tudják elérni a szaktárcát, így Czibere államtitkár urat sem. Információt kaptak viszont arról, hogy az egyházi és civil ügyekért felelős államtitkár, Soltész Miklós szerdán az idei utolsó kormányülésre állítólag bevitte a civil szociális fenntartók bérkompenzációjának ügyét.
Sürgős lenne
A döntés a normatív támogatások emeléséről több szempontból is sürgős lenne, többek között azért, mert:
- Meg kellene hosszabbítani a munkaszerződéseket (vagy ha nincs emelés, akkor kiküldeni a munkaidő-csökkentésről, vagy felmondásról szóló leveleket a dolgozóknak).
- A fogyatékos személyek akkreditált és szociális intézményen belüli foglalkoztatásának támogatásáról sincs még döntés. Így tervezhetetlen a fogyatékos személy jövője is, mert ha nincs vagy kevesebb a foglalkoztatási támogatás kevesebbet fog tudni keresni, így az ellátásával kapcsolatos költségeket sem fogja tudni fizetni. Velük is szerződni kellene már a jövő évi foglalkoztatás kapcsán.
- A támogató szolgálatokat és nappali ellátásokat működtető szervezetek is tanácstalanok. Ők sem tudják mitévők legyenek.
A civil szociális szolgáltatásoknál a fenntarthatóság évről-évre romlik – az érintettek szerint ezzel a forráselosztási rendszerrel semmilyen módon nem élhetik túl a megmaradt szervezetek a következő évet, ami katasztrofális helyzetet teremthet az általuk gondozottak körében is.
Reméljük azonban, idáig nem fajul a dolog. Hiszen az EMMI leveléből is az derült ki, hogy a kormány már foglalkozik a kérdéssel.
