A Palóc Nagyker már 2011-ben is veszteséges volt, 1 milliárddal. A veszteségtörvény alapján még életben maradhatott volna, de a nyomássorozatot nem bírta: korábban és több boltot kellett volna bezárnia a túlélésért – írta a blokkk.com.
A kereskedelemről szóló törvény alapján önmagában még nem kellett volna lehúznia a redőnyt a Palóc Nagykernek. A csődhöz vezető út sokkal hosszabb volt az eddig megjelent híradásokban taglalt hároméves időszaknál, a 2015. évi mérlegbeszámolójában felsorolt kormányzati döntések súlya pedig sokkal kisebb az eddig feldobott értékeléseknél.
A Palóc Nagyker sanyarú sorsának kiindulópontja az, hogy jegyzett tőkéje mindössze 16 millió forint volt, ami fennállása alatt nem változott. Mindez azt jelenti, hogy erős pénzügyi, banki finanszírozásra volt szüksége a vállalkozásnak fennállása alatt mindvégig, hiszen folyamatosan bővült, fejlesztett, ami viszont jelentős kockázatot és nem kevés költséget is jelentett. Ezzel a kockázattal egyébként a hazai vállalkozások nagy tömegének kell szembesülnie.
A biztató kezdet
A cég 1991-ben alakult, hat magánszemély jelenleg is a tulajdonosa, így negyedszázadot élt meg a magyar kereskedelemben, abból két évtizedet nagyobb baj nélkül. A 2001-től nyilvános beszámolók (az Elektronikus Beszámoló Portál) adatai szerint 2001-ben 6 milliárd forint nettó (áfa nélkül számított) árbevételt könyvelhetett el a Palóc Nagyker, ami folyamatosan bővült 2011-ig, megközelítve a 27 milliárd forintos nettó forgalmat.
2011-ben 1 milliárd forint adózás utáni veszteséget mutatott a Palóc Nagyker beszámolója, korábban nem volt vesztesége. E mögött valójában egy másfél milliárdos veszteségtétel áll, a cég beszámolója szerint a mérleg szerinti eredmény a devizás tételek kötelező átértékelése miatt számottevően csökkent, ami önmagában 1,6 milliárd forint árfolyamveszteséget okozott. Ebben az évben a cég költségei az előző évhez képest 3,7 milliárd forinttal emelkedtek, ami mögött jókora hitelfelvétel rejtőzött.
A nagy bukás
A nagy bukáshoz a 2015. évi árbevétel hirtelen esése vezetett, ami összességében 20,8 milliárd forintról 18,5 milliárdra csökkent. Nagy érvágást jelentett, hogy a bolti bevételek közel két milliárddal csökkentek, 10 boltot be is zárt a cég, a létszámot pedig 1.160 főre építette le 2015-ben. Figyelmeztető jel lehetett azonban, hogy a nagykereskedelem már említett leépülése mellett a bolti kiskereskedelem bevétele már 2013-ban és 2014-ben is csökkent.
Végül a tetemes veszteség ellenére a 2015-ös esztendőt kezelni tudta a cég. Kérdés ugyanakkor, hogy mi is történt 2016-ban, elsősorban a nyári hónapokban, amikor szinte egyik pillanatról a másikra elbukott a Palóc Nagyker. A feltűnő áruhiány oka nyilván az, hogy nincs pénze árubeszerzésre (és más kiadásokra, így bérre sem) egy cégnek, így vagy tovább esett a bevétel év közben, vagy pedig valamelyik céget finanszírozó (hitelt adó) pénzintézet nem látta hasznát a további hitelnyújtásnak (a bank nagyon is figyeli, hogy van-e esély pénze visszafizetésére).
A két ok együtt is tud járni. A hitelezők ráadásul támaszthattak olyan feltételt is, amit a cégvezetés nem fogadott el, persze ilyenkor nincs több pénz. Kérdés, hogy más remény volt-e ilyen esetben, hiszen különben csak “a”, vagy “b” menü van az üzleti életben is: elfogadod, vagy nincs pénz. Nincs hír arról sem, vajon a CBA mit ajánlott a Palóc Nagykernek a megsegítésért cserébe.
Feltehetően drága ára lett volna a közeli napokban bármilyen pénzügyi forrásnak a Palóc Nagyker számára, így inkább a csőd bejelentését választották a tulajdonosok. Most már az a kérdés, hogy ezek után ki folytathatja a Palóc boltjaiban és nagykereskedelmi raktáraiban a kereskedést – írta a lap.
