Nógrád megye több településén üres polcok fogadják a vásárlókat a CBA üzletlánchoz tartozó élelmiszerboltokban. Mint arról az RTL Klub híradója is beszámolt, a CBA vagy Príma név alatt futó üzletekben nincs húsárú, kenyér, zöldség és gyümölcs.
A 80 saját tulajdonú boltot, amelyek átlagos boltmérete meghaladja az ötszáz négyzetmétert, a salgótarjáni központú Palóc Nagykereskedelmi Kft. üzemelteti, amely a CBA úgynevezett franchise partnere, vagyis használhatják a CBA nevet, de önállóan irányítják a boltokat.
Kötelező nyereséget írtak elő
A Palócker lenne az első áldozata a kormány új szabályozásának, amely szerint a nagykereskedelmi vállalkozásoknak kötelező nyereségesnek lenniük. A kormány 2014 végén hozott több ágazatot érintő törvényt, hogy háttérbe szorítsa a multikat, ám ez nem jött be, sőt, a multik a vasárnapi boltzár feloldásából is jól jöttek ki.
Az ágazati törvény módosítása nyomán 2017. január 1. után kiskereskedő társaság nem árulhat élelmiszereket és napi fogyasztási cikkeket, ha két egymást követő évben a forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot, és veszteséges vagy nullszaldós volt.
Tárgyalnak a CBA-val
A CBA kommunikációs igazgatója Fodor Attila azt mondta a 24.hu-nak, hogy a kialakult helyzet pontos megismerése és annak kezelése érdekében, a CBA vezetése soron kívül tárgyalást indított a Palóc Nagykerrel. A legrövidebb időn belül döntést hoznak az ügyben, tette hozzá.
Fodor Attilától azt is szerettük volna megkérdezni, hogy mi lesz a Palócker dolgozóival, illetve a beszállítókkal, de a folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva elzárkózott a válasz elől. A beszállítókkal kapcsolatban azt szerettük volna megtudni, hogy ki tudja-e a fizetni őket a CBA, ha esetleg a Palócker csődbe megy.
A CBA igazgatósága ugyanis még 2012-ben hozott egy határozatot, amely szerint minden CBA-hoz tartozó boltnak, kereskedőnek ingatlan- vagy pénzügyi fedezetet kell biztosítania a központ számára, arra az esetre, ha nem tudna fizetni a beszállítóinak (lásd keretes írásunkat).
Hallgatnak
Természetesen megkerestük a Palócker egyik – április óta – új ügyvezetőjét Szepessy Ervint, hogy kommentálja a kialakult helyzet okait, de nem reagált telefonunkra és e-mailünkre. Azt is szerettük volna megkérdezni, hogy miként lehetséges az, hogy az elmúlt öt évben átlagosan 20 milliárdos forgalom mellett 2015-re 2 milliárdos veszteséget, és ezzel nagyjából megegyező üzemi eredményt hozott össze a cég, úgy, hogy a kiskereskedelem az elmúlt években évi 5 százalékkal bővül Magyarországon.
A Palóc Kft. egyik beszállítója azt mondta az Indexnek, hogy május és július között 36,5 millióért vett tőlük árut a cég, de ebből 29,5 milliót még mindig nem fizettek ki. A fennmaradó összeget néhány hónapja kezdték el törleszteni, de hetente csak 1-2 milliós értékben. Két hete azonban már ezek a törlesztések is elapadtak. Ez magyarázatot adhat az üres polcokra, az áruhiányra.
A kormány nélkül is bedőlnének
A kiskereskedelmi piacra rálátó egyik forrásunk szerint a Palócker 80 boltja valószínűleg akkor is bedőlne, ha nem lenne a kormány által előírt – egyébként abszurd – kötelező nyereségességi szabály.
Ekkora árutömeget ma már nem lehet jövedelmezően, ekkora mennyiségű élőmunkával mozgatni, raktározni. Óriási a verseny, ám a fejlesztések, valószínűleg korábbi pénzügyi okok miatt, elmaradtak a cégnél
– fogalmazott névtelenséget kérő forrásunk, aki szerint:
A kormány a helyén van
Megkérdeztük a Miniszterelnökség miniszteri biztosát, Szathmáry Kristófot, hogy mi a véleménye a kötelező nyereségességi szabályról, amely – részben legalábbis – ilyen lehetetlen helyzetbe hozta a Palóckert. Azt is megkérdeztük tőle, hogy módosítják-e a kiskereskedelmi törvényeket, amelyeket egyébként Brüsszel is kifogásol, és hogy ez megmentheti-e a Palócker 1300 dolgozóját?
A miniszteri biztos helyett a Miniszterelnökség sajtóosztálya válaszolt, és ez annyira bizarra sikerült, hogy teljes terjedelmében közöljük:
A Kormány a kereskedelmet támogató döntéseivel pontosan az ilyen helyzetek kialakulását kívánja elkerülni. A korábbi intézkedések már számos pozitív hatást gyakoroltak a kereskedelemre. Mind Brüsszel, mind pedig a baloldal próbál lobbizni a nagykereskedelmi hálózatok érdekében, de a kialakult helyzet is megmutatja, hogy a kormánynak továbbra is ki kell állnia a kis- és középvállalkozások megerősítése mellett.
