Gazdaság

Megvan, miért csökkent az ipari termelés júliusban

autogyar(210x140).jpg (Array)
autogyar(210x140).jpg (Array)

2016 júliusában az ipari termelés volumene 4,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – derült ki a KSH második becsléséből ami megegyezett az elsővel. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés lényegében változatlan (–0,1%) maradt. 2016 júliusában kettővel kevesebb volt a munkanapok száma, mint egy évvel korábban.

Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,4 százalékkal csökkent.

Export és belföldi értékesítés

Az ipari export volumene 5,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét adó két alág közül a mintegy 40 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 6,1 százalékkal csökkent. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egyhetedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 3,4 százalékkal nőttek.

Az ipar belföldi értékesítése 5,8 százalékkal visszaesett, ezen belül a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Részletek

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (95%) képviselő feldolgozóipar termelése 4,7, a csekély súlyú bányászaté 18 százalékkal csökkent 2015 júliusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,4 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés volumene ötben nőtt, a többiben 4,9 és 12,6% közötti mértékben csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

  • A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 31 százalékát kitevő járműgyártás kibocsátása 8,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés modellváltással, valamint a bázisévitől eltérő nyári leállással függ össze. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 97 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 12,8 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 2,4 százalékkal csökkent.
  • A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés több mint 11 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az alág tíz alágazatából nyolcban 1,0 és 37% közötti mértékben csökkent a volumen, kettőben, a tejfeldolgozásban (6,6%) és a takarmánygyártásban (19,8%) bővült. A legjelentősebb (az alág termelésének 25 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,0 százalékkal mérséklődött, a legnagyobb mértékben, 37 százalékkal pedig az alág kibocsátásából 4,5 százalékkal részesedő növényi, állati olaj gyártása maradt el az egy évvel korábbitól.
  • A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből több mint 10 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,8 százalékkal emelkedett. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 38 százalékkal nőtt, a kisebbik az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása viszont 13,2 százalékkal visszaesett.
  • A kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 9,0 százalékkal nőtt, a hazai eladások élénkülésének köszönhetően, a kivitel viszont csökkent.
  • A rendkívül alacsony bázis eredményezte a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása bővülését: a kibocsátás 2,1 százalékkal emelkedett.
  • Megtorpant a növekedés a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában, az alág termelése 6,9 százalékkal csökkent. Mindkét értékesítési irányban visszaesés volt.
  • Idén először csökkent (11,2 százalékkal) a termelés az egyéb feldolgozóiparban (11,2%), az alág mindhárom ágazatában visszaesett a volumen.
  • Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,2 százalékkal csökkent, ezen belül az új belföldi rendeléseké 6,3, míg az új exportrendeléseké 5,1 százalékkal visszaesett 2015 azonos hónapjához képest. Az összes rendelésállomány 4,0 százalékkal meghaladta a 2015. júliusit.

2016. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 1,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 66 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,5 százalékkal nőtt, a 34 százalékát képviselő hazai értékesítésé 2,0 százalékkal csökkent.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,2 százalékos mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,9 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (4,7%), Közép-Magyarországon (2,9%), valamint Észak-Alföldön (0,9%) csökkent. A többi négy régióban 0,6 és 16,6% közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik