A magyar gazdaság növekedése az idén és jövőre kedvező lesz, míg utána visszaesés várható – mondta az MTI tudósítása szerint a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője csütörtökön Budapesten egy szakmai háttérbeszélgetésen. Romhányi Balázs kifejtette: a magyar gazdaság növekedése az idén megközelítheti azt a szintet, amit a kormány tervez, az intézet szakértői 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak. A növekedés 2017-ben is elérheti a 2,3 százalékot, míg az azt követő években várhatóan visszaesik 2 százalék alá.
Hozzátette: az idei és a jövő évi jelentős növekedés mögött a nagymértékű kormányzati költekezés áll, ami kormányzati beruházásokat, és kormányzati fogyasztást jelent.
Nagy árat fizetünk a kormány kiköltekezéséért
A kormány a legutóbbi költségvetési intézkedéseivel a GDP-növekedést próbálja felpörgetni, azonban ennek meglesz az ára – mutat rá a Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb elemzésében, melyben a jövő évi költségvetési törvényt és a közép távú pályát értékelték. Az államadósság ugyanis beragad, a GDP-arányos költségvetési hiány pedig a bűvös 3% fölé emelkedhet – írta a Portfolio.hu tudósításában.
Az évtized végére elérhető közelségbe került volna az egyensúlyos költségvetés, ha a kormány nem fogadtatta volna el a parlamenttel a 2016-os költségvetés módosítását, az újabb adócsomagot és a 2017-es költségvetés – kezdődik ezzel az erős megállapítással a KFIB csütörtökön bemutatott anyaga.
A szakértők számításai szerint a három jogszabály megalkotásával tartósan 1-1,5 százalékponttal az alappálya fölé emeli a reál GDP szintjét.
- A 2016-os költségvetés módosítása egyszeri löketet jelent, amely 2016-ban 1 százalékkal, utána viszont csak 0,6-0,7 százalékkal emeli meg a kibocsátás szintjét.
- Az adótörvények módosítása az intézkedések nagy száma ellenére nem módosít érdemben a makrogazdasági pályán.
- A 2017-es költségvetés viszont újabb hatalmas löketet jelent, amely eltünteti a 2017-ben e nélkül bekövetkező visszaesést.
Romhányi Balázs a sajtótájékoztatón kifejtette: az így kialakuló alappálya lényegesen eltér a februárban bemutatott alappályától. A KFIB ügyvezetője a kormányzati intézkedéseket a portál szerint így értékelte:
Romhányi Balázs az elemzést bemutató beszélgetésen hangsúlyozta: a 2017-es költségvetésnek van a legjelentősebb hatása. Kiemelte: nem lehet tudni, hogy a Brüsszelnek leadott konvergenciaprogram tartalmazta-e már a 2017-es költségvetés intézkedéseinek hatását és arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány nem vezette át az EU-pénzek gyorsított lehívását a fő számokon.
Azt is hozzátette: a magasabb GDP-növekedési eredményeknek viszont megvan az ára: az adósságráta, amely az intézkedések nélkül az évtized végére megközelítette volna 60 százalékos értéket, a jelenlegi szinten ragad. A két költségvetési törvény hatására ugyanis a jelenlegi 73-74 százalékos szint körüli “beragadásra” számítanak, ami még nem tartalmazza a paksi beruházás esetleges felgyorsulásának hatását.
Az infláció alul becslésének következményéről (nyugdíjemelés) itt olvashat.
