Gazdaság

Még Soros György is támogatja az alapjövedelmet

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 05. 21. 19:29

Korábban a témában:

Soros György azt mondta nekem tíz éve, hogy nagyon is támogatja a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését

– mondta a brit Guy Standing professzor, az Egyetemes Feltétel Nélküli Alapjövedelem Hálózat (BIEN) társelnöke egy budapesti konferencián, szombaton. Bár a brit professzor valószínűleg nem sejthette, hogy néhány napja Soros György az új ördög Magyarországon (legalábbis Orbán és Putyin híveinek körében), az alapjövedelem témája alighanem messze túlmutat Soros személyén vagy bármiféle politikai ideológián.

Fotó: Berecz Valter

Mi a feltétel nélküli alapjövedelem?

Az alapjövedelem olyan pénzbeli juttatás, amely minden állampolgárnak járna a születéstől a halálig. Bevezetésével az összes szociális juttatást megszüntetnék a gyestől az ösztöndíjon át, egészen a munkanélküli segélyekig, és az így felszabaduló pénzeket fordítanák az alapjövedelemre. Az alapjövedelem tényleg csak az alapszükségletek kielégítésre elég, kizárólag a létfenntartást (lakhatást, étkezést) lehet belőle fedezni. Aki további javakat akar (kocsi, nyaraló, stb.), nyilvánvalóan dolgoznia kell, munkát kell vállalnia. Az alapjövedelem bevezetéséhez jelentős adóreform társulna, a nagyon gazdagok valamilyen módon adóban adnák vissza az alapjövedelmet a társadalomnak. Lényegében egy progresszív újraelosztásról van szó, amihez nem kell pluszforrás, hiszen a meglévők átcsoportosításáról van szó.

2016: a kísérleti projektek éve

Standing szerint az alapjövedelem sokkal népszerűbb ma a világban, mint akár két éve. Az elmúlt években komoly intellektuális vita folyt az alapjövedelemről, és mára a mainstream közgazdasági gondolkodásban is téma lett. A felvetés egyre elfogadottabb az emberek körében is, minek következtében városvezetők, politikusok (jobboldaliak és baloldaliak egyaránt) is felkarolták a témát.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint az európaiak 64 százaléka szavazna igennel az alapjövedelem bevezetésére, és csak 24 százalék ellenezné.

Standing azt látja, hogy az a párt, amely zászlajára tűzte az alapjövedelmet, nyerni tudott a választásokon. Így nyert 2015-ben Finnországban a liberális Centrum Párt és Barcelonában, illetve a kanadai Albertában is, szintén egy olyan erő került hatalomra a helyi önkormányzati választásokon, amely ezzel kampányolt, mondta.

Kiemelte: 2016 egyértelműen a kísérleti projektek éve. Eddig is sok ország foglalkozott vele, többek között Brazíliában, Alaszkában, Indiában, Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Svájcban, Kanadában indítottak projekteket, idén még többen követik őket.

Fotó: Berecz Valter

Mi a magyar helyzet?

Az alapjövedelem Magyarországon is egyre népszerűbb téma. Egymást érik a konferenciák, könyvek, tanulmányok, cikkek jelennek meg róla. Friss hír, hogy a magyar lakosság 76 százaléka az alapjövedelem mellett van. Eddig csak egyetlen párt állt bele a témába, a PM Magyarországért, ők tavaly vették fel az alapjövedelmet a programjuk közé. Bár a 2017-es költségvetési törvény vitájában szerették volna napirendre tűzni a kérdést a parlamentben, de a költségvetési bizottság csípőből elutasította magát a felvetést is, hogy vitázni kellene a témáról.

A Fidesz szerint az alapjövedelem demagóg és felelőtlen javaslat. Mondjuk, erről inkább a finn kormányt kellene megkérdezni, amely idén két éves projektet indított az alapjövedelem teljes körű bevezetésére.

A finnek terve az, hogy 2019-től havi 800 eurós (240 ezer forintos) alapjövedelmet adjanak kézhez mindenkinek, a születéstől a halálig. A finnek a kísérleti projektre 20 millió eurót szánnak első körben.

A finn példáról bővebben ebben a cikkünkben is olvashat >>

Az eddigi tapasztalatok

Standing húsz éve foglalkozik az alapjövedelemmel kutatóként. Számos országban szakértőként működik közre a bevezetést célzó helyi projekteken. Azt mondta, nem csodaszer az alapjövedelem, de ahol eddig ő járt, a tapasztalatok kedvezőek voltak. Egy hatezer fős indiai faluban azonnal csökkent a szegénység és a megélhetési bűnözés; kevesebb alkohol és cigaretta is fogyott. Hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, kezdetben az indiai gazdagok – büszkeségből – nem kértek az alapjövedelemből, de amikor elmondták nekik, hogy ezt leírhatják az adójukból, inkább odaadták a szegényeknek ezt a pénzt, mert ezzel is a társadalmi megbecsülésüket tudták erősíteni.

Amikor a finn kormány azt tervezte, hogy bizonyos körzeteket jelöl ki a kísérleti projektek céljára, a helyi vállalkozók felajánlották, hogy belerakják a saját pénzüket, csak vigyék oda hozzájuk a programot

–        mondta a brit kutató.

Az alapjövedelem lehetséges kockázatai

Az alapjövedelem bevezetése, illetve egy ország adórendszerének hozzá igazítása – bár technikailag könnyű feladat – eléggé kockázatos. Mivel nincsenek tapasztalatok erről, könnyen visszafelé sülhet el a dolog. A hirtelen megnövekedő fogyasztás és a dráguló munkaerő-költségek miatt megugorhat például az infláció. Ezért a finnek sem egyszerre akarják bevezetni, hanem fokozatosan, kísérleti projektek útján.

Fotó: Berecz Valter

Valerija Korosec kutató a szlovén tapasztalatokat ismertette. Azt mondta, a két millió lakosú Szlovéniában elsöprő a lakosság támogatása az alapjövedelmet tekintve, de probléma, hogy a parlamenti pártok eddig még nem karolták fel a témát. Megjegyezte: a szlovének annyira kevesen vannak, hogy a bevezetéshez nem is kellene kísérleti projekt, hiszen ők maguk lennének azok.

Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke az egy éve bevezetett „zuglói modellről” beszélt, amely nem kifejezetten a feltétel nélküli alapjövedelemről szól, sőt, éppen az a lényege, hogy rászorultsági elven próbálja segíteni azokat a szegényeket, akiket az Orbán-kormány az út szélén hagyott. Szerinte az alapjövedelem egy rendszerszintű átalakítási kezdeményezés, amely megreformálhatja a kapitalizmust annak érdekében, hogy biztosítsa az emberhez méltó életet és a biztonságot mindenki számára.

Fotó: Berecz Valter

Szelényi Iván szociológus, az amerikai Yale Egyetem egyetemi tanára a szegénység felől közelített az alapjövedelem kérdéséhez. Azt mondta, sokféle szegénység van, különböző okok miatt, és ezek különböző „terápiát” igényelnek. Szerinte szükség van minimális pénzbeli jövedelemre, de ez önmagában nem jelent megoldást, mert nem ösztönöz munkára, és a gazdagok is kapnák. Ha jól értettük, valamiféle eklektikus megközelítés híve, amelyben akár a szegényeknek juttatott élelmiszer-jegy is szerepelhetne, a hagyományos adókedvezmények, pénzbeli támogatások mellett.

Fotó: Berecz Valter

A feltétel nélküli alapjövedelem munkára ösztönző hatásáról ebben a cikkünkben is olvashat bővebben>>

Az igazságosság forradalma / A progresszív politika és az alapjövedelem esélyei Európában és itthon elnevezésű konferenciát a Megújuló Magyarországért Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány és a Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány szervezte.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.