A kormánybiztos felidézte, az Európai Bizottság tavaly novemberben döntött úgy, mélyreható vizsgálatot indít abban a kérdésben, hogy a paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást. Aszódi Attila ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, az Európai Unió működéséről szóló szerződés pontosan meghatározza, hogy milyen feltételek együttes fennállása esetén lehet állami támogatásról beszélni. A Paks II. beruházás megvalósításához az állam adja a pénzt, de a projekt ezen túl nem tartalmaz állami támogatást, mert a megtérülési mutatók olyan kedvezőek, hogy piaci alapon egy magánbefektető is hajlandó lenne ebbe pénzt fektetni – mutatott rá.
Az uniós vizsgálathoz kapcsolódó egy hónapos konzultációs időszak lehetőséget adott arra, hogy magyar és más uniós állampolgárok, cégek, társaságok, vagy kormányok, államok is véleményezhessék a beruházást. A határidő február 12-én járt le, úgy tudják, hogy nagyon sok vélemény érkezett – mondta el a kormánybiztos. A véleményeket, valamint szakmai anyagokat is értékel az Európai Bizottság, ezután születik hivatalos európai uniós állásfoglalás a projekt állami támogatásának kérdéséről – tette hozzá.
A Rotschild-tanulmánnyal is minden rendben a kormánybiztos szerint
A kormánybiztos hangsúlyozta: az elmúlt két évben az Európai Bizottság nem mutatott ki olyan elemet, amely egyértelműen kimondaná, hogy van a paksi projektben állami támogatás.
Aszódi Attila a Kossuth Rádió 180 perc című hétfő reggeli műsorában felidézte azt is: két hónappal ezelőtt hozták nyilvánosságra a Rothschild nemzetközi bankház által készített tanulmányt, amely részletesen bemutatja, hogy a paksi projekt piaci befektetők számára is vonzó lenne, hiszen a megtérülési mutatók magasabbak, mint a megvalósításhoz szüksége tőke költsége.
Az elmúlt két hónap alatt nem jelent meg érdemi kritika, amely azt mutatná ki, hogy a tanulmány nem helytálló – fejtette ki a kormánybiztos. Hozzátette, ezért úgy értékelik, hogy a paksi beruházás ellenzői nem rendelkeznek olyan érvekkel, amelyek a Rothschild bankház elemzését megcáfolnák.
Megtérül, ha duplájára nő az áram ára
A Népszabadság még decemberben azt írta a tanulmánnyal kapcsolatban: a Rotschild-csoport komoly szerepet vállalt az orosz-magyar nukleáris együttműködési megállapodás tető alá hozásában, és a kötelékében dolgozik Orbán Gábor, az NGM volt adó- és pénzügyi államtitkára is, így függetlennek nem éppen nevezhető az értékelés készítője. Ráadásul míg az idei első félévben a külpiaci tőzsdei áramár alig haladta meg a 31 euró/Mwh szintet, a Rotschild-tanulmány tartósan ennek több mint duplájával, 65 eurós tőzsdei árral számol, ehhez képest tartja valószínűnek, hogy az 50,5-57,4 euró közötti áron termelő Paks II a 60 évre tervezett életciklusa végén megtérülhet.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ennek fényében azt mondta: szó sincs arról, hogy Paks II hosszú távú garanciát jelentene az olcsó áramra. A Rotschild-tanulmányt rendkívül alacsony színvonalú, alapadatok és hivatkozások nélküli munkának nevezte, amely egyáltalán nem foglalkozik a bővítés alternatíváival, például a megújuló energiaforrások tartósan csökkenő ártrendjeivel, és nem támasztja alá semmivel azt a feltételezést sem, hogy az importáram jelentősen drágulni fog. Nonszensznek nevezte azt is, hogy most próbálják megtérülési számítással igazolni azt a kormánydöntést, amely még 2013-ban született meg.
Levél, ami alapján elkaszálhatják Paksot
Az Európai Bizottság januárban hozta nyilvánosságra Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak a Paks II. állami támogatásának ügyében a magyar kormánynak küldött levelét. Benne részletes elemzésekkel, hogy miért tartják valótlannak a magyar kormány állítását, mely szerint nincs a beruházásban állami támogatás – tette közzé Jávor Benedek Facebook-oldalán.
A teljes 33 oldalas jelentés legfontosabb megállapítása a PM-es politikusa szerint az volt, hogy a magyar kormány szisztematikusan túlbecsüli Paks II. várható bevételeit, miközben ugyanígy rendszerszerűen alulbecsüli a várható költségeket. Számításaik szerint Paks II. minden valószínűség szerint veszteséges lesz, és csak állami támogatás révén lesz képes működni. Ami súlyosan torzítja a régiós energiapiacot. Mindez pedig ellentétes az uniós joggal.
Jávor szerint a kormány számára egy kiút maradt: megpróbálni bebizonyítani, hogy az állami támogatás indokolt és jogszerű. De ez szerinte egyáltalán nem lesz egyszerű.
