2015 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. A termelés 2015 első kilenc hónapjában 6,7 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál – jelentette a KSH.
És mint a grafikonon is látható, az utóbbi hónapok eredményeihez képest fordulatot jelent.
2015. szeptemberben
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás indexe 2,9 százalékkal nőtt.
Az ipari export 9,3 százalékkal meghaladta a 2014. szeptemberit. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét képviselő két alág közül a több mint egyharmad részt adó járműgyártás kivitele 16,3 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export mintegy 15 százalékát nyújtó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 4,7 százalékkal emelkedtek.
Az ipar belföldi értékesítése 1,3, ezen belül a feldolgozóiparé 5,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 szeptemberéhez viszonyítva a feldolgozóipar termelése 9,1 százalékkal emelkedett, a csekély súlyú bányászaté jelentősen, 33 százalékkal visszaesett. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,0 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipar
- A tizenhárom alág közül nyolcban – 1,1 és 22 százalék közötti mértékben – emelkedett, ötben – 1,8 és 5,2 százalék közötti mértében – csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest.
- A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint három tizedét képviselő járműgyártás kibocsátása jóval a feldolgozóipari átlag felett, 19,5 százalékkal nőtt.
- A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés 11,5 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit, elsősorban az alág 40 százalékát képviselő elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának kimagasló teljesítménynövekedésével (17,3%) összefüggésben.
- A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az export nagyobb mértékben növekedett (9,8%), mint a belföldi értékesítés (3,5%). Az alág 11 alágazatából hétben 3,2 és 26% közötti volumenbővülést, a többi négyben visszaesést regisztráltunk. A legnagyobb (az alág termelésének 23 százalékát képviselő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,8 százalékkal emelkedett, míg legjobban, 26 százalékkal az italgyártás (második legnagyobb alágazat) nőtt.
- A közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában folytatódott a két számjegyű növekedés: 2015. szeptemberben 13,9 százalékkal bővült.
- A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása is számottevően, 11,9 százalékkal emelkedett. Az alág minden szakágazatában nőtt a termelés.
- Ötödik hónapja csökken a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozáskibocsátása: szeptemberben 2,2 százalékkal alacsonyabb volt a termelés az előző év azonos időszakához mérten. A külpiaci kereslet erőteljesen visszaesett (13,2%), ugyanakkor a hazai eladások emelkedtek (4,4%).
- Az alágak közül a legnagyobb mértékben (5,2%-kal) a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, amiben elsősorban a magas bázis hatása játszott szerepet.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,4 százalékkal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 6,1, az új exportrendelések 5,2 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 8,5 százalékkal meghaladta a 2014. szeptemberit.
2015 január–szeptemberében az előző év azonos időszakához képest az összes értékesítés 64 százalékát adókülpiaci eladások volumene 8,9, a 36 százalékát képviselő hazai értékesítésé 2,6 százalékkal nőtt. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,2 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,8 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés ebben az időszakban Dél-Alföldön (11,3%) volt, a többi régióban 4,3 és 9,8 százalék között nőtt a kibocsátás.
Az NGM igen bizakodó a szeptemberi adatok kapcsán az év végével kapcsolatban.
