Gazdaság

Jöhet az amerikai palagáz Magyarországra

palagáz (palagáz)
palagáz (palagáz)

Sokkal hamarabb jöhet az amerikai palagáz Horvátországon keresztül Magyarországra, mint azt eddig gondoltuk.

Ha valaki egy ma délelőtti, nemzetközi energetikai konferencia alapján ítélne az amerikai-magyar kapcsolatokról, azt hihetné, a korábbi hónapokhoz képest jelentős fordulat állt be az amerikai-magyar viszonyban. A konferencia a közép-európai, nyugat-balkáni energiaellátásról szólt, és számos magas rangú diplomata képviseltette magát a térségből. Többek között itt volt Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Románia, Bulgária, Szerbia, Albánia, Görögország, külügyminiszter-helyettese, illetve energiaminiszterei, nagykövetei. A fővédnök Amos J. Hochstein, az amerikai külügyminisztérium energiaügyi különmegbízottja volt, aki úgy köszöntötte a jelenlévőket, hogy szinte mindenki itt van, akivel az elmúlt években tárgyalt az energiabiztonságról Közép- és Délkelet Európában.

Négy égtáj, négy magyar érdek

A konferencia megnyitó előadását Szijjártó Péter külgazdasági miniszter tartotta, aki angol nyelvű előadásában arról beszélt, hogy Magyarországnak négy, kiemelkedően fontos nemzeti érdeke van jelenleg az európai energiapiacon. Ezek:

– A horvát Krk szigetére tervezett LNG (folyékony gáz) terminál minél előbbi megvalósulása
– A közép-európai országokat összekötő interkonnektorok (gázvezetékek) minél előbbi megépítése. (Szlovákiával már van működő vezetékünk, Románia és Horvátország elmaradásban van a vállalásaihoz képest).
– Az azeri gáz (a tervezett Déli Korridor gázvezeték) valóban diverzifikált módon jusson el Európába
– A tervezett Török Áramlat valóban versenyképes legyen az európai piacon

A miniszter hangsúlyozta: mind a négy érdek egyaránt fontos Magyarországnak, a „legjobb az lenne, ha mind teljesülne”. Szijjártó azt mondta, hogy az energiabiztonság és versenyképesség szorosan összefügg, az „egy igazi európai ügy”, egyben nemzeti érdek is. „Nem beszélhetünk energiabiztonságról Európában, amíg a kontinens teljes gázellátásának a 88 százaléka három forrásból érkezik, Oroszországból, Norvégiából és Algériából” – mondta. Természetesen hozzátette a magyar diplomáciai kötelező fő mondanivalóját, hogy pragmatikus együttműködés kell Oroszországgal, figyelembe véve, hogy a térség országai 70-100 százalékban függnek az orosz gáztól. Szijjártó szerint először infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, ezt követően kerülhetnek napirendre a szabályozási kérdések, és ezt a sorrendet be kell tartani. Hiába csökken az olaj ára, ha ennek előnyeit nem tudjuk élvezni, mert “nincsenek meg az infrastrukturális feltételek”.

Amos J. Hochstein és Szijjártó Péter

Jöhet az amerikai palagáz

Az igazán érdekes beszédet Amos J. Hochstein mondta, aki azzal kezdte, hogy két éve még nem hitte volna, hogy itt, Budapesten fog a magyar külügyminiszterrel együtt megnyitni egy Közép-Európáról szóló energetikai konferenciát. Hochstein elmondta: az USA a palagáz-forradalomnak köszönhetően gázimportőrből néhány év alatt gázexportőrré vált, és ez óriási lehetőséget jelent Közép-Európának is. „Soha ilyen közel nem volt egymáshoz ebben a kérdésben az USA és az EU. Az amerikai elnök, a külügyminiszter, személyesen mondta nekem, hogy a közép-európai energiabiztonság kiemelt fontosságú cél az amerikai külpolitikában” – mondta. Hozzátette: Oroszországot nem lehet kihagyni erről a piacról, de be kell tartaniuk a nyílt verseny szabályait. Európában mindenkinek az az érdeke, hogy legyenek egymással versengő szállítóik.

Hochstein azt is hangsúlyozta, hogy egyetlen óriás beruházás helyett, mint például az orosz Déli Áramlat volt, vagy mint amilyen jelenleg a tervezett Török Áramlat, több kisebb projektet kell megvalósítani ahhoz, hogy diverzifikáljuk a délkelet-európai térség gázellátását. Szerinte ilyen a horvát Krk szigetére tervezett LNG terminál, vagy a tervezett Déli Korridor, amely azeri gázt juttatna Törökországon és Görögországon át Olaszországba. Vagy ilyen Bulgária és Görögország gázvezetékkel való összekötése. A különmegbízott végül azt mondta, hogy reméli, ez a konferencia nem egy szokásos találkozó, hiszen eljött a cselekvés ideje, és ebben az amerikai kormány nagyon elszánt.

A konferencia sajtó nyilvános része ezzel véget ért, a továbbiakban a meghívottak zárt ajtók mögött tárgyaltak egészen estig. A zárás után Szijjártó Péter közös sajtótájékoztatót tartott az amerikai különmegbízottal, és Coleen Bell, amerikai nagykövettel, ahol lényegében elismételték ugyanazt, amit korábban mondtak. A politikai üzenet világos: Magyarország és az Egyesült Államok együtt dolgozik az energiabiztonságért. Hochstein itt még egyszer kiemelte a horvát LNG terminál ügyét. Azt mondta, hogy az építés öt éve napirenden van, de reméli, hogy most végre felgyorsulhat a dolog.

HIR24 vélemény

Egy diplomácia konferencia, amely a közép-európai energiapiacról szól, kevésbé tartogat látványos újdonságokat vagy konkrétumokat a nagyközönségnek. Az energiapiac ráadásul egy gyorsan változó valami, egy éve még senki sem gondolta volna, hogy Oroszország visszalép a Déli Áramlattól. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy a közös amerikai-magyar sajtótájékoztatón elhagzottak mindenképpen kedvező fordulatot jelentenek az amerikai-magyar viszonyban. Az látszik, hogy az amerikai diplomácia nemcsak politikailag, de üzletileg is egyre fontosabbnak fontosnak tartja az amerikai palagáz exportját a közép- és dél-európai országokba. A Horvátországon keresztül érkező palagáz nemcsak a magyar, de a szomszéd országok orosz gázfüggőségét is nagyban mérsékelheti. Hogy mikortól, arról konkrétumok most sem hangzottak el. Egy azonban biztos: az USA az Európai Unió támogatásával karöltve, szeretné minél gyorsabban előmozdítani ezt a folyamatot. Ennek egyik jelentős állomását láthattuk a mostani konferencián. És nagyon örvendetes, hogy ebben Magyarország is partner.

EZ

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik