Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda (PA) által készített KKV Konjunktúra Index értéke tovább csökkent, és már a 2014. I. negyedévi várakozások alatt van. A felmérés szerint a magyar cégvezetők egyre kevésbé bíznak a gazdaság működésében.
Zuhan a gazdasági bizalmi index
A kormány 2013. II. negyedévtől kezdve érezhetően képes volt fordítani a gazdasági várakozások korábbi negatív hangulatán. Ennek a sikerpropagandának köszönhető, hogy a 2014. évi őszi önkormányzati választásokig dinamikusan emelkedett a kkv-s cégvezetők várakozásait mutató IBS-PA KKV Konjunktúra Index értéke.
A várakozások pozitív trendje azonban 2014 őszétől jelentősen fordult, és a 2014. III. negyedéves 57,1 százalékos értékhez képest, fél év elteltével a legfrissebb adat már csak 49,8 százalék. A visszaesés mértéke féléves távlatban jelentős, bár az utolsó negyedévhez viszonyítva mérsékeltebb, csupán 0,4 százalékos – írja a PA.
Mit jelent ez?
A cégvezetők 33 százaléka szerint a következő félévben romlani fog a magyar gazdaság helyzete. Ez fél évvel ezelőtt még 23 százalék volt, azaz a 10 százalékpontos romlást mutat azon cégvezetőknek az aránya, akik rövid távon negatív változásokra számítanak. Ilyen pesszimizmus 2013 szeptemberében volt utoljára.
A javulást várók aránya 29 százalék, amely szintén 10 százalékponttal kisebb, mint félévvel ezelőtt, azaz közvetlenül a választások után mért adat.
A relatív többség (38%), változatlanul arra számít, hogy stagnálás lesz. Továbbra is fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy hiába javul az ország összesített GDP-je általában, annak hatása nem jelentkezik minden ágazatban és a KKV-k gazdálkodási várakozásainak nincs közvetlen kapcsolata a GDP kismértékű javulásához.
Sajátos ellentmondásnak tűnik, hogy miközben az ország gazdasági helyzete kapcsán egyre borúsabb képet festenek a cégvezetők válaszai, addig a saját vállalkozást érintően mégsem ennyire negatív az előrejelzésük. Negyedévvel ezelőtt még csupán 33 százalékuk várta, hogy saját vállalkozásának javul az elkövetkező félévben a pozíciója, most ez az adat 37 százalék. Igaz, ez még mindig nagyon elmarad a fél évvel ezelőtt mért, még magasnak ítélhető 59 százaléktól.
Hol vannak az új munkahelyek?
A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben nőtt a foglalkoztatottak száma a versenyszférában is. Ennek kapcsán számoltak be a cégvezetők arról, hogyan is érzékelik ezt a folyamatot. A válaszadók 34 százaléka szerint inkább csökkent a foglalkoztatotti létszám abban az ágazatban, ahol a cége tevékenykedik. A relatív többség, azaz 44 szerint pedig nem volt változás a munkahelyek számában, és mindössze 21 százalékuk érezte úgy, hogy legalább kismértékben nőtt a foglalkoztatotti létszám.
A kkv-s cégvezetők várakozásai gyengülnek a munkaerőhelyzet javulásával kapcsolatban. Félévre előretekintve például 19 százalékuk inkább arra számít, hogy csökken a foglalkoztatotti létszám saját ágazatában, míg növekedést csak 20 százalékuk vár. A többség pedig (61 százalék) stagnálásra számít.
Saját vállalkozásuk helyzetét tekintve az elkövetkező 6 hónapban a cégvezetők 12 százaléka mondta azt, hogy biztosan tervezi új munkahely létrehozását, míg 27 százalékuk csak valószínűnek nevezte ezt. A kis- és középvállalkozások 61 százaléka szerint nem bővül a foglalkoztatottaik száma, közülük 44 százalék határozottan biztos is ebben.
A PA megjegyzi, persze ezek a tervek, szándékok a megvalósíthatóságot tekintve nagyon kérdésesek, hiszen ha valóban képes lenne a kkv-szektor 12 százaléka új munkahelyeket létrehozni féléven belül, akkor az érezhetően növelhetné a foglalkoztatottak számát.
Jobban tartanak a jövőtől, mint eddig
Azt is látni kell szerintük, hogy a mostani adatok szerint a vállalatvezetők jobban tartanak a jövőtől, mint akár fél- vagy negyedévvel ezelőtt. Az ősszel mért 47 százalékkal szemben, most 55 százalékuk lát olyan jelet, amely azt mutatja, hogy a következő évben felléphetnek olyan nehézségek, amelyek alapvetően megingathatják a vállalatuk helyzetét. Ez pedig alapvetően visszafogja a beruházási szándékaikat és valamennyi fejlesztési elképzelésüket.
