A jelenlegi tendeciát alapul véve, a 2013-as, már nagyon alacsony szakemberhiányos szintnek a 60 százalékára csökken az orvosi létszám 2023-ra – mondta a Napi.hu-nak a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.
Dénes Tamás szerint az alapellátás megerősítéséről, mint fő prioritásról beszélni akkor, amikor az itt dolgozók 38 százaléka elmúlt 60 éves, és 250 praxis tartósan betöltetlen, nem kecsegtet túl sok sikerrel. A túlterhelés és az alacsony bérek ma már fej-fej melletti vezető indokai az ország elhagyásának.
Már a hatodévesek látják az oktatóikon, milyen terhelésük lesz, ha végeznek. Ötven szálékuk kiég a képzés végére, és azért nem választaná újra az orvosi egyetemet, mert a társadalmi elismertség nem áll arányban a terhelés súlyával – állítja Dénes Tamás.
Megugrott az elvándorlás
A 29 év alatti fiatalok migrációja 2014 első felében szignifikánsan nőtt év/év alapon. Ahhoz, hogy a jövő nyugdíjasait gyógyítsák az orvosok, a béremelésnél minimum háromszoros szorzó lenne az elfogadható. Bár a Markusovszky ösztöndíjasok a szakorvosi pótlékkal pontosan a háromszorosát keresik a szakorvosjelöltekének, ez az összeg csak némileg csökkentette a korosztály elvándorlását 2011 első félévében. Vagyis mielőbbi válasz kell a kormányzattól a Markusovszky “generáció” problémáira, hiszen egy-két éven belül százasával fognak szakvizsgázni ezek a rezidensek és akár felére csökken a bérük – figyelmeztetett Dénes Tamás.
Az ösztöndíjas rezidensek kapcsán kialakult bérfeszültség kérdését, amit Molnár Attila Egve-elnök említett a konferencia korábbi szakaszában úgy értékelte, hogy szerinte ennek az emlegetéséről le kellene szokni a kórházigazgatóknak. Ugyanakkor jogos elvárás, hogy egy szakorvos ne kereshessen kevesebbet, mint egy rezidens, aki a különböző ösztöndíjakkal nettó 275 ezer forintot kaphat, míg egy szakorvos nettó körülbelül 150 ezer forintot keres a kétlépcsős béremeléssel. Ami ráadásul amúgy is félmegoldás, mert nem számít bele a nyugdíjba, sem az ügyeleti díjak képzésébe.
