Repcemagot értékesített még 2008 nyarán egy vállalkozás. Kiállította a számlát, befizette utána az áfát, leszállította az árut. A vevő azonban nem fizetett neki – az esetet az Adózóna.hu ismertette.
Így aztán még annak az évnek az őszén felbontották a szerződést, és meghatározták az áru visszaszolgáltatásának határidejét. Erre azonban nem került sor, mert a közraktár azt lefoglalta. De aztán a vállalkozó pert indított a kiadásért, és ezt meg is nyerte.
Fotó: MTI/Földi Imre
A NAV keresztbe tett az áfa-visszaigénylésnek
Ezután pedig a vállalkozás helyesbítette a számlákat, és a következő évi decemberi bevallásában 116 millió forint áfa-visszaigénylést állított be a meghiúsult üzlet miatt. Az adóhatóság szerint azonban ebből 48 millió forint visszaigénylése nem volt jogos, amire még 10 százalékos adóbírságot is kivetett.
A vállalkozó ezzel nem értett egyet, ezért megint bíróságra ment, ahol is első fokon elutasították a keresetét. De nem adta fel, a Kúriánál kért felülvizsgálatot. A Kúria pedig az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett döntéshozatali eljárást. Kérte a vonatkozó irányelv megfelelő cikkének értelmezését az adott ügyre.
Az uniós irányelv felülírta a NAV-os döntést
Az uniós hozzáadott-értékadó (héa – magyar megfelelője az áfa) irányelv adóalapra vonatkozó 90. cikke 1. bekezdése szerint: „Elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökkenteni kell.”
Így ez vonatkozik a meghiúsult repceeladásra is. Az Európai Unió Bírósága azt is kimondta, hogy az adóalanyok a hozzáadott-értékadó alapjuk csökkentése érdekében a tagállammal szemben hivatkozhatnak a nemzeti bíróságok előtt az említett irányelv cikkére.
Ezek alapján a Kúria arról döntött, hogy a vállalkozást megilleti az adóalap csökkentése, mert az áru ellenértékét nem fizették meg neki, és mivel a szerződés megszűnt, erre már nem is lehet számítani.
