Amit a boltban jóhiszeműen megveszünk lisztet, annak negyede-ötöde után nem fizették meg az adót – tudta meg a Napi.hu a Magyar Gabonaszövetség elnökétől. Lakatos Zoltán szerint a tét nemcsak az áfa, hanem a működőképes legális élelmiszerpiac is.
A szakma ezért azt szeretné, ha mint a félsertésnél, a lisztnél is 5 százalék alá vinnék az áfát. Ez becslésük szerint 1,5 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek (és ennyivel kevesebb áfát fizetnénk összesen a pénztáraknál). Viszont megnyerhetné vele a büdzsé a most kieső mintegy 3-3,5 milliárd forintnyira becsült elcsalt áfát. Korábban egyébként a gabonánál is ment az áfacsalás – ott a fordított áfa bevezetése vette elejét a biznisznek.
A kitálaló volt NAV-os, Horváth András szerint egyébként évi legalább 1100 milliárd forintnyi kárt okoz az áfacsalás a költségvetésnek, végső soron pedig mindannyiunknak.
A csalás lényege akárcsak a többi terméknél, hogy úgy tesznek, mintha exportra szánnák az árut, így áfamentesen jutnak hozzá. De aztán legfeljebb csak megutaztatják a lisztet (egy-két céget közbeiktatva) és átpapírozzák, majd végül is itthon értékesítik, áfásan. De ezt az áfát már nem fizetik be a költségvetésbe. És mivel az áfát biztosan megnyerik, azt a luxust is megengedhetik maguknak, hogy olcsóbban adják a terméket, s így nagyobb forgalmat generáljanak.
Azt egyébként a NAV is tudja, hogy gond van a liszttel, és a minisztériummal is egyeztettek már, de mindig elakad az ügy – mondta a lapnak Lakatos. A hazai malomiparban egyébként 2000 óta a felére esett a piaci szereplők száma, és attól tartanak, hogy ha az áfa marad, meg az áfacsalás is, akkor hasonló katasztrófa játszódhat le, mint a húsipari cégeknél, ahol számos cég volt kénytelen lehúzni a redőnyt.
A NAV addig is mélységi ellenőrzéseket ígér, a szállítmányok nyomon követésével.
