Király Júlia, a KBC Bank igazgatósági tagja idézte az EBRD jelentését, amely szerint a belső természeti erőforrásra – nagy kőolaj- vagy földgázkincsre – és az ebből származó járadékjövedelemre támaszkodó országokban könnyebben rögzülnek a nem demokratikus politikai formák, a nem piacgazdasági intézményrendszer.
Fehéroroszország a Moszkvával kötött kedvező kereskedelmi megállapodásokon át jut járadékjövedelemhez. Ez vezetett oda, hogy míg Fehéroroszország 20 éve demokratikus berendezkedésű állam volt, mára egy rendkívül centralizált, autoriter országgá vált. A fejlődő államok között Magyarországon utal a legtöbb jel arra, hogy a gazdasági reformfolyamat és az intézményrendszer demokratizálódása visszafordulhat – miközben Magyarországon nincs járadékjövedelem, nálunk épp a hálózatos szektorra kivetett különadókból finanszírozza a jelenlegi állam ezt a folyamatot. Az MNB volt alelnöke szerint a dubaji, kínai járadék még nem jön, így marad a telekom-, a kiskereskedelmi, a banki adókból bejövő járadékjövedelem.
Az MNB növekedési hitelprogramjáról a jegybank volt alelnöke azt mondta a hetilapnak, hogy jelenleg „a magyar gazdaság valójában lefelé megy. És valóban, ezért is nehéz elhinni, hogy hirtelen megjelenik az a sok száz kisvállalkozó, aki jól hasznosítja majd a kihelyezett olcsó állami hitelt. A kétely tehát bennem is erős, de egzakt módon bizonyítani egyelőre nem tudom, hogy ez miért rossz”.
Király Júlia szerint az a mód, ahogyan a jegybanki döntéseket előkészítik és ahogyan azok megszületnek, borzasztóan nagy tragédiához vezethet. “Viszont kétségtelen, a vágtató ló is lebeghet a szakadék fölött, majd át is ugorhatja. Ezért sem akarom azt sugalmazni, hogy a növekedési hitelprogram egy eleve kudarcra ítélt program. És ezért merem kijelenteni azt is, hogy az isteni kegyelem a növekedési hitelprogramot is megmentheti.”
Királynak lemondásakor azt vetették a szemére, hogy a Matolcsy György-féle növekedési hitelprogram ellen tiltakozott, amit ő cáfolt, azt mondta, nem a programmal volt gondja, hanem azzal, hogy meghirdetését nem előzte meg alapos kockázatelemzés, miközben alapszabály, hogy nem lehet semmilyen intézkedés csak pozitív. Mindig benne vannak a pakliban a negatív forgatókönyvek.
A közgazdász korábban azt mondta, a növekedési hitelprogram négy-öt év múlva sok bedőlt kölcsönt eredményezhet, hiszen olyan pénzintézetek adják tovább az MNB pénzét, amelyeknek viszonylag kevés tapasztalatuk van az ilyen típusú hitelezésben. Amíg csak kisebb összegről van szó, kisebb a kockázat, amint azonban emelkedik a jegybank kedvezményes hitelkerete, az álmoskönyvek és a korábbi tapasztalatok szerint, úgy nő a bizonytalanság.
