A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg az első negyedévhez képest 0,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett gyorsbecsléséből.
Éves összehasonlításban 2011 negyedik negyedévében nőtt a GDP utoljára; az idei első negyedévben 0,6 százalékos volt a gazdasági növekedés a múlt év utolsó három hónapjához képest.
Az ipar hatása semleges volt
Pozsonyi Pál, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a növekedés elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar teljesítménynövekedésének köszönhető; bár mindkét ágazatnál bázishatás is szerepet játszott a bővülésben. Hozzáfűzte: az ipar hatása semlegesnek mondható a növekedésben, míg a szolgáltatások vegyes képet mutatnak.
Londoni pénzügyi elemzők is arra számítottak, hogy a második negyedévben, másfél év után először éves összevetésben is növekedhetett a magyar gazdaság teljesítménye.
A KSH szerdán közölt adatsorából kiderül, hogy az előző negyedévhez képest 0,7 százalékos első negyedévi GDP-növekedést 0,6 százalékra változtatta a KSH a felülvizsgált adatok alapján. A negyedéves GDP-adatok megerősítették, hogy a magyar gazdaság 2012 harmadik negyedévében, amikor az előző negyedévhez képest nem csökkent a teljesítmény, kilábalt a recesszióból az első negyedévi 1,5 és a második negyedévi 0,5 százalékos visszaesés után.
A mezőgazdaság és az építőipar húzta
A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint a várakozásokhoz közeli mértékben nőtt a GDP. Ő is úgy látja, hogy a növekedést a mezőgazdaság és az építőipar húzta, míg az ipari termelés alig nőtt, a szolgáltatások pedig vegyesen teljesítettek. A szolgáltatások közül a kiskereskedelmi forgalom és a szálláshely-szolgáltatás növekedést mutatott, az utóbbi impozáns mértékben.
A felhasználási oldalról kevesebb információ áll rendelkezésre. A fogyasztás feltehetően enyhén növekedett, amit a kiskereskedelmi és szálláshely-szolgáltatási adatok tükröznek. Az áruk nettó exportja nem mutatott meggyőző növekedést, azonban a szolgáltatások nettó exportja a külföldiek által igénybe vett vendégéjszakák számának kimagaslóan dinamikus növekedése miatt hozzájárulhatott a növekedéshez. A készletek változása szintén hozzájárulhatott a növekedéshez, részben a jóval kedvezőbb mezőgazdasági termelés, részben egyes exportcélú termelés készletfeltöltése miatt.
A beruházások zsugorodása folytatódhatott, annak ellenére, hogy az építőipar statisztikái mintegy 10%-os növekedést mutattak a negyedév során.
Mi várható?
Suppan úgy látja, a második félévben a külső kereslet javulhat, amit a legfrissebb európai és német konjunktúramutatók jeleznek. A kedvezőbb európai gazdasági kilátásokat a vártnál jobb német és a francia GDP-adatok is alátámasztják. Az Audi autógyárának fokozatos felfutása szintén hozzájárul a növekedés további gyorsulásához.
A júniusi gyenge kiskereskedelmi adatok után a forgalom visszaállhat a 2 százalék körüli növekedési szintre, ami az év végén egyrészt bázishatások, másrészt a pedagógus és egészségügyi béremelések hatására tovább gyorsulhat. A javuló külső és belső keresleti kilátások élénkíthetik a beruházási szándékot, amire rásegít az MNB növekedési hitelprogramja. A beruházásokat az EU-pénzek gyorsuló lehívása is élénkítheti. Mindezek hatására a növekedés gyorsulására számít, amit a tavalyi utolsó negyedéves igen gyenge bázis fokozhat. Így szerinte idén a növekedés megközelítheti a 0,7 százalékot, jövőre pedig az 1,7 százalékot.
Az ipari termelés adatai is szerdán jöttek ki: csökkenést mért a KSH júniusra, és az első félévre is.
