Gazdaság

Elvileg elbúcsúznánk a hálapénztől

A hálapénzezés még mindig megy. Már akinek. A nagy kérdés az, hogy a magyarok hajlandóak lennének-e legálisan, magánbiztosítással fizetni a minőségibb egészségügyi ellátásokért. Elméletileg igen.

A kórházi ellátásért a betegek fele, az orvosi ellátásokért ötödük fizetett hálapénzt 2010-ben – derül ki egy felmérésből. Az átlagos összeg éves szinten 40-40 ezer forint körül volt. A magánfinanszírozás már most is meghaladja a 30 százalékot, s ennek nagy része a közvetlen kifizetés.

Kutatások szerint azonban nemcsak feketén, hanem legálisan is hajlandóak lennénk fizetni az egészségügyért, ha biztosan jobb ellátást kapnánk.

De hogy tényleg van-e reális esély a magánbiztosítások és magánpraxisok további térnyerésére, az több okból is kérdéses. Ezeket boncolgatták egy január végi konferencián – számolt be a biztositasiszemle.hu.

Az biztos, hogy a lakosság elöregedése miatt egyre több ember szorul egészségügyi ellátásra. Azt is tudjuk, hogy kevés a járulékfizető. S hogy valószínűleg szűkülhet az állami egészségügyi finanszírozás. A betegek pedig közben egyre igényesebb ellátást várnának. Vannak, akik fizetnének is ezért, de sokan azt gondolják, a gyógyításnak ingyenesnek kell lennie.

Hogy mi lehet a megoldás? Jöjjenek a magánbiztosítók és a magánpraxisok? Ahhoz, hogy egy ilyen rendszer kiépüljön, hogy érdemes legyen befektetni, törvényi garanciák is kellenének.

És emellett úgy tűnik, mindenképpen tisztázni kellene, mi tartozzon bele a tb-finanszírozott szolgáltatások körébe, és melyek azok a területek, ahol öngondoskodásra lenne szükség – állapították meg a szakértők. Abban is egyetértettek, hogy az elöregedéssel az ápolás és az ápolási biztosítás hosszú távon biztosan teret fog nyerni. De hogy milyen keretek között, azt még nem tudni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik