A tervezet alapján Magyarország ebben a következő középtávú költségvetési időszakban mintegy 30 százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz jutna, mint 2007 és 2013 között. Az egyetlen olyan uniós tagországról van szó, amelynek egyfelől a fejlettségi szintje nem éri el – és a 2014-2020-as időszakban sem fogja elérni – az EU-átlag 75 százalékát, másfelől mégis jelentős arányú felzárkóztatási támogatástól eshet el.
A kohéziós vita gyökere, hogy miközben az egyes uniós tagállamokban a válság miatt kénytelenek takarékoskodni a kiadásokkal, a tehetősebb tagországok szerint ugyanígy kellene tenni uniós szinten is.
A csúcsvezetők előtt a soros ciprusi EU-elnökség egymást követő, többször módosított elképzelése után végül is Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének olyan javaslata fekszik, amely az Európai Bizottság – vagyis az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye – által előterjesztett, összességében 1033 milliárd eurós kiadási keretet egyes gazdagabb, nettó befizető tagállamok követelésére mintegy 80 milliárddal rövidítené meg.
Az állam-, illetve kormányfők ülésén mind a 27 tagország egyetértését meg kell nyerni ahhoz, hogy a javaslat az Európai Parlament elé kerülhessen, merthogy annak jóváhagyására is szükség lesz.
A plenáris nyitóülés azért kezdődik csütörtökön csak este nyolckor, mert előtte Herman Van Rompuy mind a 27 csúcsvezetővel külön-külön találkozik. Orbán Viktor magyar miniszterelnök diplomáciai források szerint kora este ül le kétoldalú megbeszélésre az Európai Tanács elnökével.
Egyelőre senki nem meri megjósolni, meddig tarthat ez a csúcstalálkozó. Optimista forgatókönyv esetén Herman Van Rompuy csütörtök éjfél tájban már sejtheti, van-e esély a kompromisszumra. A csúcstalálkozó résztvevőinek az MTI értesülése szerint nem csupán csütörtök, hanem péntek éjjelre is foglaltak szállodát Brüsszelben.
További részleteket itt talál.
