Kedden megírtuk, hogy egy új kormányrendelet szerint a megállóban maradhatnak a bérletes utasok jövő márciustól, ha megtelt a busz. Az MTI megkereste ebben az ügyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM). A tárca szerint nem úgy kell érteni az új szabályt, ahogy mi írtuk. Merthogy az elszállítási sorrend csak rendkívüli esetben lép fel, vagyis csak ekkor kerülhetnek hátrányba a bérletesek. Szerintünk ez nincs benne a rendeletben. A többit az olvasóra bízzuk.
Csak rendkívüli esetben
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint a rendeletnek az utasok elszállítási sorrendjére vonatkozó szakaszát csak rendkívüli esetekben kell alkalmazni. Például ha egy baleset vagy szélsőséges időjárás miatt kimarad egy járat, és ezért feltorlódnak az utasok.
A rendelet azonban erről így nem tesz említést. Azt írja: „Ha a menetrendben közzétett járat teljesítéséhez kiállított autóbusszal a jelentkező összes utas nem szállítható el, a szolgáltatót a szerződéskötési kötelezettség az adott jármű befogadóképességéig terheli.”
A minisztérium azt mondja, itt az első tagmondatból derül ki, hogy rendkívüli esetekben kell csak alkalmazni az elszállítási sorrendet. Más okból, rendes működési körülmények között ugyanis az utasok szerintük elférnek a buszokon. Ha mégsem, a szolgáltató – a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint a megnövekedett utazási igényt érzékelve – azonos járatszámon további autóbuszokat (ún. másodrészt vagy harmadrészt) is beállít az utasok elszállítására.
A tárca értelmezése szerint tehát az elszállítási sorrend nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor egyszerűen csak nem férnek fel az utasok a buszra, mert sokan vannak. Vagyis úgy kell érteni a rendelet vonatkozó részét, hogy az országos (100 km feletti távolságra közlekedő) járatokon nem kerülnek hátrányba a felszállásnál a bérletesek abban az esetben, ha nincs rendkívüli helyzet, hanem egyszerűen csak túl sok utas van a busz befogadóképességéhez képest.
Ez szerintünk nem olvasható ki az említett tagmondatból
A minisztérium az MTI megkeresésére kifejtette, hogy a 100 km feletti távolságra közlekedő buszokra rendkívüli esetekben a hatályos szabályozás szerint is előbb szállhatnak fel a jegyüket az adott járatra előre megvásárlók, mint a bérletesek. A sorrendet az indokolja, hogy a bérletet más – például a megállót érintő regionális vagy elővárosi – buszjáratokon is igénybe lehet venni, míg a korábban megváltott menetjegy és helyjegy kizárólag az adott járatra érvényes.
Az országos forgalomban kevésbé jellemző a napi gyakoriságú közlekedés, így kevesebben váltanak bérletet is. A napi átlagos közlekedési távolság 20 kilométer körüli, ezekre az utakra nagyobb arányban veszik igénybe a regionális és elővárosi járatokat.
