Gazdaság

Méz aranyáron

Akár 3-4000 forint is lehet idén az akácméz kilónkénti ára. Most derül ki, mennyit bukunk a nagy hidegek és a szárazság miatt.

Ha zümmögő méhet látunk, tapsoljuk meg. Ugyanis valószínűleg éppen hősi erőfeszítéssel próbál összekanalazni némi nektárt a kiszikkadt és összefagyott virágokból. Az elmúlt hónapok rossz időjárása nemcsak a méhkaptárak életét nehezíti meg, hanem a miénket is: szinte biztosan nagyot drágul a méz.

Április 10-én -6 fok volt a talaj mentén, és még két méteren is -4 fok volt például Győr-Ménfőcsanak területén, ahol a 240 méhcsaláddal dolgozó Csanaki Méhes Céh működik. “Ilyenkor hiába gyönyörűek a virágok, kevesebb nektárt termel a növény” – mondja Erdélyi Tibor méhész.

Ha kevesebb a nektár, akkor kevesebb a méz is, méghozzá országszerte. Az ország második legnagyobb méztermelő megyéjében, Somogyban például néhol mindössze néhány kiló mézre számítanak a méhészek.

A Zala Megyei Hírlap pedig azt írja: az éppen lezáruló akácmézgyűjtési szezon a szokásosnál rövidebb volt, mivel nagyon összeért a repce virágzási idejével, ezért gyorsan ki kellett pergetni a kaptárakból a mézet, hogy ne keveredjen a kettő.


Fotó: MTI / Varga György

Az értékes akác adja sok méhész éves bevételének körülbelül a felét. Ez ugyanis a világon létező vagy ezerféle méz közül annak a háromnak egyike, amely nem kristályosodik. “Ez igazi hungarikum – magyarázza Erdélyi Tibor – kevés olyan hely van a világon, ahol ennyi akác nő együtt.”

A drágulás mértékét még nem lehet tudni, mert azt, hogy mennyivel kevesebb méz lesz, csak akkor lehet felmérni, amikor a méhészek hordóiba kerül. Ugyanakkor a zalai lapnak azt mondták az ottani méhészek: a nagykereskedelmi áraikat előre láthatóan 10-15 százalékkal emelik. Ha ez az emelés egy az egyben átmegy a kiskereskedelmi árakra is, akkor 2700 forint alatt nem lehet majd mézet venni, de még valószínűbb, hogy 3000 forint fölé kúszhat az ára az élelmiszerüzletekben.

Az emelés azért is valószínű, mert a magyar méhészek évek óta szeretnék elérni az uniós árszintet. Tőlünk nyugatra a legalacsonyabb minőségű, jellemzően Argentínából és Mexikóból érkező virágméz kilója 7 euróba kerül, míg az akácmézért 10-12 eurót kérnek (3000-3600 forintot).

Emellett nőttek a méhészek költségei is, részben az üzemanyagárak emelkedése miatt. A méhészetekben használatos eszközök mellett, amelyek Magyarországon is annyiba kerülnek, mint bárhol Európában, a kaptárak fuvarozása az egyik legnagyobb költségtétel. Erdélyi Tibor például 4000 liter gázolajat fogyaszt el egy évben, amelynek litere ma száz forinttal drágább, mint egy éve. Szerinte ez a természetes, koncentrált és nem korlátlanul előállítható élelmiszer akár sokkal többet is megérhetne a vevőknek. “A méz minőségi termék, még ha kicsit drágább is, akkor is jó értéket kap a fogyasztó a pénzéért” – véli. De kérdés, mit bír a piac.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint ma 15 ezer méhész dolgozik, s nálunk a legnagyobb a méhsűrűség: egy négyzetkilométerre átlagosan 10 méhcsalád jut. Jelenleg a magyar méz adja az unió össztermésének a tizedét. A magyar méz kétharmada exportra megy.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik