Gazdaság

Védelemre szorul a Hévízi-tó

A környezet és a vízkészlet megóvása nem összeegyeztethetetlen a turisztikai fejlesztésekkel. Fokozottan védik a Hévízi-tavat, emellett a város nemzetközi repteret üzemeltet, új múzeumot adtak át, és megcélozták a gyógyulni vágyó németeket.

Megállapodást kötött Hévíz önkormányzata és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Hévízi-tó védelméről szerdán. Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára az ünnepélyes aláírás kapcsán elmondta: a tó az egyik olyan „nemzeti kincsünk, amelynek védelme méltán érdemel megkülönböztetett figyelmet”. Az egyik legfontosabb feladat ma a vízkészlet-gazdálkodás, amely eddig kissé elhanyagolt terület volt, mivel nem voltak pontosan tisztában azzal, hogy milyen vízkészletek vannak.

A megállapodás az önkormányzat és a zöldhatóság közötti gyorsabb információáramlást, a térség fejlesztéseivel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések hatékonyabb tisztázását segíti elő. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tórendszer összetett természeti képződmény, amelyet ha szennyezés ér, esetleg csak évtizedek vagy évszázadok múlva jelentkezik a hatása.

Tündérrózsák Hévízen (fotó: heviz.hu)

Ezért kell a védelemre helyezni a hangsúlyt, s ebben az önkormányzatokra nagy szerep hárul. Kifejtette: a vízgazdálkodás célkitűzése, hogy kevesebb vizet használjunk, és azt minél hatékonyabban. Az elfolyó termálvizekkel is kezdeni kell valamit, mert nemcsak áldásos, de káros hatásuk is van, a fürdővizek visszasajtolása azonban nem jöhet számításba, mert nagyon magas fokú tisztításra lenne ehhez szükség.

Minden a gyógytóra épül

Papp Gábor polgármester hangsúlyozta, az önkormányzat a környezet- és természetvédelemre, valamint a turizmusra kiemelt figyelmet fordít, de a kettő elválaszthatatlan egymástól, s minden a gyógytóra épül. Hozzáfűzte, hogy a környezetvédelmi hatósággal eddig is jó volt az együttműködésük, de a megállapodás révén szorosabbá és hatékonyabbá válhat a tevékenységük.

Hévíz-Balaton Airport
A sármelléki nemzetközi repteret a jövőben Hévíz-Balaton Airportnak hívják, és a hévízi önkormányzat üzelemteti. Április 14-től november 10-ig közlekednek hetente 4 német nagyvárosból a Lufthansa charterjáratai. Frankfurtból és Düsseldorfból ezúttal is minden szombaton érkezik gép, de a tavaly csak kéthetenként felszállt hamburgi és berlini járat idén már szintén heti rendszerességgel repül. Növekszik a gépek befogadóképessége is, ebben a szezonban 86 utas szállítására képes CRJ-900-as gépeket üzemeltet a német légitársaság a négy nagyváros, illetve Sármellék között. Az előző év hasonló időszakával összehasonlítva csaknem 30 százalékkal több foglalást regisztráltak a repülőgépes utakra.

A hévízi központú Mutsch Ungarn Reisen Kft. az ugyancsak német PA Touristik társasággal közösen a nyugat-dunántúli gyógyfürdők mellett ebben az évben már balatoni szálláshelyeket is kínál. Az eddig leginkább Hévízre, Zalakarosra és Sárvárra szervezett gyógyturisztikai kínálat mellett Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Tihany, Balatonfüred, Balatonalmádi és Siófok szállodáiba is érkeznek vendégeik.

A Hévízi-tó (fotó: heviz-info.hu)

Hévíz kulturális intézményei is új taggal bővültek: az évszázadok óta gyógyító hatásáról ismert tó, az itt folyó gyógyítás, illetve maga a település története ismerhető meg azon a napokban megnyílt állandó tárlaton, amely először mutatja be átfogóan a város és a tó múltját. A tó keletkezésétől egészen a 21. századig végigvezetik a látogatókat, akik az orvosi, gyógyászati emlékeket is megtekinthetik. A bemutatott tárgyak, emlékek jelentős része magángyűjtőktől származik, de számos darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is.

A kiállításon látható egyebek mellett a hónaljfüggesztéses súlyfürdő egykori segédeszköze, a balneológiai, vagyis gyógyfürdő-kezelések tárgyai, megismerhető az egykor itt dolgozó orvosok pályája és munkássága. Könyvek, plakátok, leírások segítik az eligazodást és a múlt felelevenítését, de egy 19. századi kényelmes kurszalont, azaz gyógytermet is kialakítottak a hévízi tárlat létrehozói.

Többször is veszélyben volt a tó

Juhász Árpád geológus a kiállítás megnyitásaként arról beszélt, hogy a hévízi tó bizonyos értelemben egyedülálló csoda a világon, mert bár a Föld felületének több mint kétharmadát víz borítja, az többségében sós víz. Felelevenítette, hogy az 1980-as években végveszélyben volt ez a kincs, s akkor csak széleskörű összefogással sikerült megmenteni, például 1989. április 17-én több ezer ember tüntetett a tóért. Akkor készült egy film is, amley igyekezett rádöbbenteni a döntéshozókat, hogy az ajkai bauxitbányászat a karsztvíz kiemelése miatt tenné tönkre a gyógytavat. A 2000-es évek közepén is folyt már vita egy nagyobb építkezés kapcsán, akkor például évekig húzódott egy látványszálló építése a tiltakozások miatt.

Az önkormányzat nemrég a saját költségén kidolgozott egy átfogó tóvédelmi programot, de a megvalósítás forráshiány miatt még várat magára – tette hozzá Rábai József, a város környezetvédelemért felelős alpolgármestere. (A tóvédelmi program itt olvasható.)

A Hévízi-tó és térsége olyan világkincs, amire a felügyelőségnek még több figyelmet kell fordítania – emelte ki Bencsics Attila, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója. A távirati irodának elmondta: most nincs olyan építkezés vagy nagymértékű vízkivétel, ami a Hévízi-tó vízbázisát, minőségi vagy mennyiségi állapotát bármilyen formában is veszélyeztetné.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik