Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 2011-es büdzsé tervezetének parlamenti általános vitájában azt mondta, az idei költségvetési javaslat jobb, mint a tavalyi, de lehet még javítani rajta. Megerősítette, hogy fontos számok és dokumentumok hiánya miatt az ÁSZ nem tudott teljes körű véleményt alkotni a javaslatról, és mivel ez a probléma évek óta létezik, kezdeményezik a véleményezés gyakorlatának átgondolását.
Hozzátette: a véleményezésük idején idén sem voltak még végleges tervszámok, egyes kapcsolódó törvénymódosítások tervezete is hiányzott, valamint a korábbiaknál szorítóbb volt a határidő. Ezek miatt a törvényalkotási munkához nyújtott számvevőszéki segítség szintje elmaradt az általuk várttól – mondta a szervezet elnöke.
Az ÁSZ a központi költségvetés adóbevételi terveinek megalapozottságát az adatok hiánya miatt nem tudta értékelni teljes körűen, de pozitívum, hogy a tavalyi 96 százalékról 33 százalékra csökkent azon bevételek aránya, amelyekről nem tudtak véleményt mondani – mondta Domokos László. A számok alapján úgy tűnik, a kiadások szerkezetében jelentős változást nem tervez a kormány 2011-ben, ugyanakkor az újraelosztás aránya összeségében 2 százalékponttal csökken, ami az ÁSZ szerint jelentős. A szervezet elnöke úgy véli, pozitívum, hogy a központi költségvetés adóssága nyolc év után jövőre várhatóan csökkeni fog. Domokos László a hosszú távú kockázatok között említette, hogy át kell később alakítani a kiadások szerkezetét, ha csökken majd a válságadók költségvetési hatása, és azzal együtt nem lesz bevételnövekedés.
Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a 2011-es költségvetésről szóló törvényjavaslat formálisan megfelel ugyan a hatályos szabályoknak, de nem átlátható és nem tartalmaz kockázatelemzést. Felhívta fel a figyelmet arra, hogy tetemes károkkal és a hiány növekedésével is járhat az, ha a foglalkoztatás mégsem olyan tempóban növekszik, mint ahogy a kormány tervezi. A Költségvetési Tanács saját számításai szerint a GDP növekedése jövőre akár fél százalékkal is jobb lehet a tervezetben szereplőnél, fontos lenne azonban 12-14 hónaposnál nagyobb távlatokban gondolkodnia a kormánynak bizonyos ügyekben – ilyen például a demográfiai helyzet vagy az alacsony foglalkoztatottság.
A költségvetési törvényben kitűzött termelékenységi növekedési cél ambíciózus, a foglalkoztatás következő évekre feltételezett ugrásszerű növekedése nem kizárt, de nem valószínű a kormány által várt mértékben – mondta Kopits György. A Költségvetési Tanács szerint 2014-ig nem a kormány által tervezett 400 ezerrel, hanem valószínűleg csak körülbelül százezerrel nő a foglalkozatottak száma. Ha mégsem a várt tempójú foglalkoztatásnövekedés következik be, nem a várt mennyiségű adóbevétel folyik be, rákényszerülhet a kormány arra, hogy nem egy, hanem több évig a nyugdíjvagyonból pótolja a kieső összeget, és emiatt végül nőhet a hiány – tette hozzá.
