A Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, a bankadó mostani mértéke, amely a GDP 0,7 százalékára rúg, irreálisan magas, az európai átlag 0,1-0,2 százalék. A lépés a hitelezés visszafogásához vezethet, ez pedig súlyos növekedési áldozatot követelhet, épp abban az időszakban, amikor fejlődésre lenne szükség.
Kétségtelen, hogy a bankadó miatt fennáll a veszélye, hogy a külföldi bankok visszafogják majd a hitelezési tevékenységüket, azaz a térség más országaiba több tőkét és forrást csoportosítanak át – figyelmeztetett Király Júlia.
Bár a nyugat-európaiakhoz képest kiugróan jövedelmező a magyar bankrendszer, de kelet-európai viszonylatban ez már nem igaz. Összességében átrendezhetik a forrásaikat a külföldi bankok, de hosszú távon továbbra is jövedelemtermelő célrégióként szerepel majd Magyarország a külföldi anyabankoknál – tette hozzá.
Király Júlia kifejtette az a véleményét, miszerint az MNB-törvény módosítása sérti a magyar jegybank függetlenségét. Hiteles monetáris politika alapja csak a független központi bank lehet. Az árstabilitás mint elsődleges cél elérését és fenntartását kizárólag egy minden tekintetben független intézmény valósíthatja meg. Nincs olyan szabály vagy elmélet, hogy milyen függetlenséghez milyen bérezés tartozik. A fizetés összege annak a szerződésnek a része, amely hat évre szól.
