az eredmény idővel a magasabb rendű állatok, így az ember szexuális viselkedésének megértésében is segíthet. Nesze nekünk, emberek! Bár…
DEL MEDICO IMRE
Budapest
Állami számvetés
Szerkesztőségi cikkben foglalkoztak a költségvetés „laza” kezelésével (Furcsa lett volna – Figyelő, 2007/46. szám). Az írás minden megállapításával egyetértek, de némi kiegészítést fűznék hozzá.
Valóban sűrűn előfordul, hogy a költségvetési pénzeket nem az előirányzottnak megfelelően használják fel, ez azonban tisztességes szándékok esetén nem is lenne nagy tragédia, mert a bevételek sem a terveknek megfelelően alakulnak általában. Ma senki sem tudja például, hogy jövőre mekkora lesz az áfa-bevétel, még plusz-mínusz 10 milliárd forint pontossággal sem. Az állam bevételeinek tervekhez közeli felhasználásával párhuzamosan nagyon fontos lenne annak nyomon követése, hogy közpénzeket valóban csak közcélokra fordítanak-e.
Az állami intézményeknek megvannak a maguk elvárásai a társadalommal szemben, de az állampolgároknak is vannak elvárásai az állammal szemben, s ez utóbbi legalább annyira fontos. Például egy pálinkafőző vállalkozás hatósági ellenőrzésénél mindent elkövetnek a Vám- és Pénzügyőrség szakemberei, hogy egyetlen csepp párlat se kerüljön ki a rendszerből ellenőrizetlenül, a tetemes jövedékiadó-kiesés miatt. Vannak olyan berendezések, amelyeket több mint 120 plombával zárnak le.
Az államkasszába adók és más elvonások révén befolyó és onnan közcélokra (oktatásra, egészségügyre, nyugdíjakra) felhasznált pénzek útját is hermetikusan zárttá és többszörösen ellenőrzötté lehet tenni, annak érdekében, hogy illetéktelenül, törvénytelenül senki se férhessen hozzá egyetlen forinthoz sem. Ezen a téren nem a technikai megoldások megtalálása és a szervezés jelenti a legfőbb akadályt. Akár az Állami Számvevőszék, akár a tervezett Törvényhozási Költségvetési Hivatal ellenőrzi az állami források felhasználásának mikéntjét, a törvénytelen felhasználás kiszűrésének elsőrendű követelménynek kellene lennie, különösen most, a romló gazdasági és szociális helyzet közepette.
HIRKÓ CSABA
Budapest
• Pert nyert a Figyelő
Alapunkban megjelent Megcsúszva című cikk (Figyelő, 2007/36. szám) kapcsán a BKV Zrt. által kezdeményezett sajtó-helyreigazítási perben a Fővárosi Bíróság a minap a Figyelő érvelését fogadta el, amely szerint a felperes késve nyújtotta be a keresetlevelét a bíróságra. A joghatóság ezért a pert megszűntette, és kötelezte a felperest, hogy fizesse meg a perköltséget. A végzés nem jogerős. A szerk.
• Kreatív írás
Kiadónk gondozásában a napokban jelent meg a Kreatív írás című kötet. A könyv kiadásának gondolata a Figyelőben megjelent cikkből született (Író olvasók – Figyelő, 2007/27. szám), amelyet ezúton is köszönünk. Aki viszont már mindent tud a könyvírásról, s kész kötete már csak kiadásra vár, annak szól honlapunk (www.konyvmuhely.hu).
KÁSA BÉLA
ügyvezető igazgató
• Közoktalanság
Az fn.hu/hetilap oldalon olvastam Finnesítés című publicisztikájukat (Figyelő, 2007/43. szám). Egyetértve az abban foglaltakkal, miszerint a magyar iskolarendszer nem képes kezelni a különbözőségeket, továbbmennék: a képzési rendszer alapvető problémája, hogy egyformára gyalult gyerekekre találták ki. Eleve nem ismeri el a különbözőséget, ebből kifolyólag törvényszerű, hogy a nagyon tehetségesek unatkoznak, a hátránnyal indulók kibuknak. Teljesen új szemlélet, rendszer, módszer, képző személyzet kell. Szándékosan nem iskolát írok, mert 3-4 éves korban kell kezdeni a képzést, 6 évesen már behozhatatlan a hátrány. Az otthoni környezet valóban meghatározó, talán ezért találták ki az angolok a kollégiumokat, bentlakásos iskolákat, amelyek a tananyagban nem szereplő kulturális szokásokat, reflexeket egyformán tanították mindenkinek. Szerintem az angol hadsereg sem működött volna a kollégiumi rendszer nélkül.
Joli, Agárd
Hibaigazítás
Guruló magyar narancs című írásunkban (Figyelő 2007/46. szám) sajnálatos elírás történt; a cikkben szereplő portré nem Kedves Ferencet, hanem Kovács Miklóst, az OrangeWays vezérigazgatóját ábrázolja. A hibáért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük.
A Szerk.
