Gazdaság

Ártani nem árt

Ismét elodázta a politikai konszenzus hiánya a versenyképességet javító kormányzati intézkedéseket.












Ártani nem árt 1


Ártani nem árt 2

Ártani nem árt 3
Rajz: Dániel András
Ártani nem árt 4

Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek – mondott véleményt a Figyelő kérdésére egy elemző a koalíciós partnerek megállapodásának gazdasági pontjairól. A megállapodás felvet ugyan lehetséges reformirányokat, az újdonság és az átütő erő azonban hiányzik belőle. Radikális változásokról nincs szó a koalíciós megállapodásban, de a felvetett javaslatok „jó irányba mutatnak” – értékeli a történteket Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója is. Hozzátette azonban, nehéz úgy ítéletet mondani, hogy nincs részletes koncepció a megállapodás adóról szóló tételei mögött. Egy név nélkül nyilatkozó makrogazdasági elemző azonban talált koncepciót: „Dobjunk össze valamit, ami jól mutat, nem túl kockázatos, és nem is túl fájdalmas”. Adókérdésekben például néhány általános irányelven túl – hangsúlyeltolódás a jövedelem típusú adóktól a vagyoni típusú adók felé – talán egyedül az adminisztrációs terhek csökkenése lehet érdemi könnyebbség az adózóknak.

A megállapodás célként fogalmazza meg az adófizetők körének számottevő bővítését, valamint az adózás struktúrájának átalakítását is. Konkrét, átfogó reformokat ígérő javaslatok azonban nem szerepelnek a szövegben. Nem sorolható ide az új áfa-törvény sem, hiszen ez régóta készül, s csupán az EU-csatlakozás óta foltozgatott törvényt öntik majd új szerkezetbe.









Ártani nem árt 5


Az adójóváírás változása


A koalíciós párok megállapodtak arról, hogy az szja-törvényben jelenleg meglévő alap- és kiegészítő adójóváírást összevonják és a „kifuttatás” mértékét 18 százalékról 9 százalékra mérséklik. A Pénzügyminsz-térium modellszá-mításai szerint, ha valaki ma havi 150-175 ezer forintot keres, és kap például 5 ezer forint fizetésemelést, akkor a jelenleg érvényes szabályok szerint ebből mindössze 1450 forint marad a zsebében. Az új szabályozás a fenti jövedelmi határok között 2,3-4,6 százalék nettó béremelkedést eredményez átlagosan. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az szja-kedvezmények összevonása és várható szűkítése egyedi esetekben ennél alacsonyabb bérnövekedéshez is vezethet.

Ártani nem árt 5
Ártani nem árt 4

KKV ÍGÉRETEK. A megállapodás ugyanakkor hallgat arról, hogy miként növelné a kormány Magyarország versenyképességét. Nyomaiban sincs benne az SZDSZ által korábban oly harcosan képviselt adócsökkentés, sem pedig az egykulcsos adó. Legfeljebb annyi derül ki, hogy a koalíció immár nyíltan számol többletbevételekkel is a büdzsében, s ezeket vagy a költségvetési hiány mérséklésére vagy pedig a versenyképesség javítására célozza meg elkölteni. Ez utóbbit olvasva meglepő, hogy a dokumentum a versenyképesség közvetlen javítására csupán egy konkrét szándékot említ a jövő évre. Eszerint, ha a vállalkozás fejlesztési tartalékot képez, az oda elhelyezhető adómentes nyereség mértéke 25-ről 50 százalékig emelkedik, de legfeljebb 250 millió forint lehet. (A fejlesztési tartalék tehát adóalap-csökkentő tétel, de miután megvalósul a beruházás, annak amortizációját már nem lehet elszámolni, hiszen az adókedvezmény állami támogatásnak minősül, így az EU szabályok alapján erre további kedvezmény nem adható.) Ez a lehetőség Oszkó Péter szerint az adófizetés időzítésének a kedvezménye csupán, s valóban szolgálhat motivációként a beruházásra, ám nem fogja alapvetően megváltoztatni a kis- és közepes vállalkozások (kkv) piaci helyzetét. „Apró segítségnyújtásként értékelhető” – mondja az adószakember.

Az érintetteknek azonban sokkal többre lenne szükségük. A rendszerváltás óta a kkv szektor folyamatosan csak az ígéreteket kapja, valódi felzárkózás azonban nem következett be – tükrözi a vállalkozói véleményeket Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke. A kamarai vezető szerint az üzleti környezet fejlesztését szolgáló intézkedések – például az adózás egyszerűsítése, az informatikai fejlesztések – hasznosak lehetnek ugyan, de az alapvető problémát nem oldják meg. A magyar kkv szektor jövedelemtermelő képessége a régi EU-tagországok-belinek az egytizede csupán. A bruttó és a nettó bérek közötti különbség az uniós átlaggal összehasonlítva Magyarországon 5 százalékkal rosszabb, tehát ennyivel nagyobb az elvonás. Magyarországon ma a foglalkoztatás bővítésének egyedüli motorja Vadász György szerint a kkv szektor lehet, így a kormánynak minél inkább elő kellene segítenie azt, hogy a kis és közepes vállalkozások foglalkoztatási terhei csökkenjenek. Ilyen típusú javaslat azonban nem szerepel a koalíciós megállapodásban.

Pillanatnyilag legfeljebb arra van remény, hogy a koalíciós pártok a következő körben tegyenek érdemi lépéseket a versenyképesség javítására. Ez azonban egészen 2008 első félévéig csupán remény marad. A megállapodás szövege ugyanis 2009 elejétől tervez ilyen intézkedéseket, s erről a szöveg szerint 2008 elején állapodnak meg a pártok, majd a javaslatokat az Országgyűlés a 2008-as tavaszi ülésszak során fogadná el.










Ártani nem árt 5


ADÓZÁSI VÁLTOZÁSOK


Új áfa-törvény
● a csoportos adóalanyiság kiterjesztése
● a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylési lehetősége
● vevőn történő behajthatóság
● láncügyletek vállalkozásainak egyetemleges helytállási kötelezettsége

Kis adók összevonása
● a munkaadói és a munkavállalói járulék, a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulás és az innovációs járulék összevonása
● környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díj összevonása

SZJA változások
● kedvezmények szűkítése, átalakítása
● az alap és a kiegészítő adójóváírás összevonása, a kifuttatás jelenleginél alacsonyabb jövedelemszintnél történő szabályozása és a kifuttatás mértékének 18 százalékról 9 százalékra való csökkentése
● egyéni vállalkozók adóalap-megállapításának egyszerűsítése
● adózás előtti eredményt módosító tételek csökkentése
● „egyéni cég” mint vállalkozási forma bevezetése (az őstermelők és az egyéni vállalkozók kikerülnek az szja hatálya alól)

Egyszerűsödik az adózási rendszer
● új APEH ügyfélszolgálati rendszer
● elektronikus fizetési lehetőség biztosítása a kormányzati portálon keresztül, egy lépésben a bevallásokkal
● egy számlás rendszer a tb-járulékoknál

Versenyképesség javítása
● a kkv-k adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adómentes nyereség 25 százalékos határa 50 százalékig, legfeljebb 250 millió forintig emelkedik
● Érték alapú ingatlanadó bevezetése, egyben az ingatlantartáshoz és a tulajdonváltáshoz kapcsolódó közterhek átalakítása

Ártani nem árt 5
Ártani nem árt 4

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.