Ovációval és tapssal ünnepelték a Magyar Kórházszövetség képviselői múlt szerdán Siófokon a bejelentést, miszerint a kormányfő elfogadta Molnár Lajos egészségügyi miniszter lemondását. Az öröm egyszerre szólt a személynek, és a reformernek: a távozó miniszter eddigi összes reformlépését, illetve a sokat kritizált kommunikációját mindvégig az érintettek e körének heves tiltakozása kísérte. Ráadásul folyamatosan billegett mögötte a politikai támogatás. MSZP-s forrásaink szerint valahányszor ellátogatott a legnagyobb kormánypárt frakciójához, mintha oroszlánbarlangba lépett volna, forrt körülötte a levegő, s Kökény Mihály volt egészségügyi miniszteren kívül nemigen akadt támogatója.
Az SZDSZ-es tárca vezetésére Horváth Ágnes államtitkár az egyik esélyes,…
A szocialista képviselők azért nehezteltek rá, mert rájuk zúdult a választókörzetükben a kórházösszevonások, az új beutalási rend és a vizitdíj miatt kitört „népharag”. Forrásaink szerint december eleje óta a miniszter többször is kilátásba helyezte távozását, csakhogy eddig a kormányfő minden alkalommal széttépte az írásos nyilatkozatot. A múlt héten azonban Molnár heves vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel a több-biztosítós rendszerről tartott megbeszélésen. A kormányfő felemelte hangját, erre Molnár ismét bevetette a „végső érvet”, lemondását. Gyurcsány híreink szerint így reagált: „Ne szórakozzatok velem, elfogadom a lemondást.” A többes szám a koalíciós partnernek szólt, holott Molnár magánakciójáról ezúttal Kóka János SZDSZ-elnök maga is a miniszterelnöktől értesült.
…aki folytatná a Molnár Lajos álltal megkezdett reformot.
LASSÍTS! Gyurcsány március végén arra kérte az egészségügyi minisztert, hogy az lassítson a tempón, megfontoltabban, szakmai és társadalmi egyeztetéseket követően terjessze a szocialista képviselőcsoport elé javaslatát a több-biztosítós modellről. A kormányfő álláspontja érthető: a törvény elfogadásához parlamenti többség szükséges, tehát meg kell győzni a szocialista képviselőket a javaslatról. A miniszterelnök eddig soha nem foglalt egyértelműen állást a több-biztosítós modell mellett, így nem kétséges, hogy csak erős szabad demokrata partnerrel, szakmai és társadalmi támogatást maga mögött tudva hajlandó saját pártjával szemben képviselni az ügyet. Márpedig Molnár az utóbbi hónapokban „közellenséggé” vált, s elemzők elképzelhetőnek tartják azt is, hogy távozását maga Gyurcsány provokálta ki. A konfliktusos első reformlépéseket Molnár már „átnyomta”, s a miniszterelnöknek most konszenzus teremtésére képes tárcavezetőre van szüksége.
„Molnár távozásával semmiképpen sem torpan meg az egészségügyi reform” – jelentette ki Draskovics Tibor kormánybiztos, az Államreform Bizottság alelnöke a Figyelőnek. S valóban, parlamenti körökből származó információink szerint Molnár lemondása, „az első számú közellenség” távozása után a koalícióban máris az engedékenyebb álláspont kerekedett felül. Míg két héttel ezelőtt az MSZP frakció mereven elutasította a több-biztosítós modell bevezetését, a lemondást követő napon már vezető szocialista politikusok is úgy nyilatkoztak, „nem az ördögtől való” a modell. Úgy tűnik tehát, eljött a szakmai vita ideje, s az – elfogadva a több biztosítót – az egészségügyi piac feltételrendszeréről és szereplőiről szól majd.
KONCEPCIÓK. Az Államreform Bizottság egészségügyi munkacsoportja Mihályi Péter közgazdász vezetésével kidolgozott egy koncepciót. „Ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) osztja el a pénzt, akkor számos nem szakmai szempont érvényesül, egy állami hivatal ugyanis nem képes hatékonysági kontrollt gyakorolni az intézmények irányában” – mondta lapunknak Draskovics Tibor, aki szerint, ha több szereplő működne az egészségbiztosítási piacon, akkor azok erőteljesebben tudnák „kipréselni” az egészségügyi szolgáltatóktól a magasabb minőséget. „Versengő biztosítókról beszélünk, de egyik elgondolásban sem valódi biztosítókról” – hangsúlyozza Draskovics. Az Államreform Bizottság által kidolgozott szisztéma lényege az, hogy mindenki benne marad a társadalombiztosításban, s változatlanul érvényesül a nemzeti kockázatközösség és szolidaritás. A piacra lépő magánbiztosítók vásárolnák meg az egészségügyi intézményektől a szolgáltatásokat az Egészségügyi Alap számára.
Draskovics úgy gondolja, sok felesleges vitát lehetne megspórolni azzal, ha a kormányzat deklarálná: nem akarja felborítani azt a rendszert, amely minden állampolgárnak garantálja a számára szükséges alapellátást, függetlenül attól, hogy mennyi járulékot fizet be. „Nem lesz, és nem lehet szegények és gazdagok biztosítója.” Ám az államnak következetesen kell azt az elvet érvényesítenie, hogy aki járulékfizetésre kötelezett, és azt nem teljesíti, az nem kap szolgáltatást. Így hosszú távon egyensúlyban tartható az egészségbiztosítási kassza, s nem kell minduntalan különböző megszorításokkal beavatkozni.
Somody Imre szerint a magáncégek egyike sincs felkészülve arra, hogy az Országos egézségbiztosítási Pénztár szerepét átvegye.
A napokban a lehetséges miniszterjelöltek között felbukkant a sajtóban Somody Imre vállalkozó neve, aki lapunknak cáfolta, hogy kormánykörökből megkeresték volna. „Még nem tárgyaltunk” – állítja az üzletember. Somody a több-biztosítós rendszer bevezetését 2008-ban elkerülhetetlennek tartja. Egyik vállalkozása, az Egészségügyi Szakértői Műhely Kft. a Magyarországi Biztosítók Szövetsége részére részletes tanulmányt dolgozott ki arról, miképpen léphetnek a magánbiztosítók az egészségügyi piacra. „A magáncégek egyike sincs felkészülve arra, hogy az OEP szerepét átvegye” – állítja, és hozzáteszi: az állami tulajdonban lévő egészségpénztár mellett régiónként egy biztosító lenne működőképes, hiszen legalább 100-200 ezer ügyfélre lenne szüksége egy-egy magánbefektetőnek ahhoz, hogy az egészségügyi piacon versenyezzen. Somody először a kiegészítő biztosítások területére engedné be a magáncégeket, a folyamat pedig szerinte 2013-ban a II. Nemzeti Fejlesztési Terv időszakának végén zárulna le azzal, hogy az OEP országos hatáskörrel, hét nagy privát biztosító pedig regionális erőként versenyezne egymással. „Arról, hogy privatizálható-e az OEP, 2013-ban lehet majd dönteni” – vázolja a folyamat végét.
ÚJ SEPRŰ. Az SZDSZ kedden, lapzártánk idején már az új egészségügyi miniszter személyéről tárgyalt, s elképzelhető, hogy a napokban döntésre is jutnak. Lapunk úgy tudja, a szocialisták „szinte mindent” megadnának azért, hogy pártjukhoz kerüljön át a tárca, ám Kóka János, az SZDSZ új elnöke kategorikusan közölte: a reformon és a több-biztosítós rendszeren túl e bársonyszékhez is ragaszkodnak. A legutolsó információnk szerint az SZDSZ a tárca élére Horváth Ágnes jelenlegi államtitkárt állítaná, mellé pedig Ungár Klárát helyeznék az államtitkári posztra. A pénzügyi közgazdász végzettségű Ungár most diplomázott a SOTE egészségügyi menedzser szakán, korábban részt vett a nyugdíjreformban, s eltöltött néhány évet egy nyugdíjpénztár élén. Ungár a több-biztosítós rendszerrel 2000 óta foglalkozik. „Komoly vitában állok Mihályi Péterrel abban a kérdésben, hogy én nem szüntetném meg az OEP-et, állami tulajdonban hagynám, de a szerkezetét átalakítanám” – vázolja a szakmai vita legfontosabb elemét az SZDSZ-es szakpolitikus, aki részvénytársasággá alakítaná az egészségpénztárat annak érdekében, hogy valóban biztosítószerűen működjön, a bevételeivel és kiadásaival elszámoltatható legyen.
A lapunk által megkérdezett szakértők úgy gondolják, a politikai közbeszéd, és annak nyomán a sajtó végletesen leegyszerűsítette a több-biztosítós rendszer problematikáját. Most politikai felhangoktól kevésbé terhelt vita kezdődhet a szereplők között arról, milyen rendszer lenne a leginkább életképes. Nem az a kérdés, hogy egy vagy több biztosító legyen, hanem az, mikor, ki, milyen feltételek mellett, melyik területre, milyen állami szerepvállalással léphessen be az egészségpiacra.
Mihályi Péter – bár az általa vezetett bizottság koncepciójával többen vitatkoznak – lapunknak kifejtette: több elvi vitára nincs szükség, a koncepció készen áll, és nem az MSZP szakpolitikusai, hanem a párt vezetősége kezében van a döntés. Mihályi úgy számol: a miniszter távozása ellenére tartható az eredeti ütemterv, akár négy-hat héten belül lezáródhat a szavazás a parlamentben. Kérdés, milyen ritmust diktál a kormányfő, aki márciusban még lassításra és a tárgyalások erősítésére kérte Molnár Lajost. Mindenesetre a jogszabályalkotás akkor gyorsulhat fel, ha Gyurcsány Ferenc maga is stratégiát vált.
Reform-leltár egy év után
● A gyógyszer-gazdaságossági törvény kötelezi a piac szereplőit, hogy járuljanak hozzá a tb-kassza évről évre növekvő hiányának pótlásához (ez az idén mintegy 50 milliárd forintos terhet ró rájuk)
● Megszűnt a lakosság ingyenes gyógyszerellátása, a közgyógyellátottak kivételével mindenkinek legalább 300 forint dobozdíjat kell fizetnie
● Február közepe óta a háziorvosoknál, a szakrendelőkben 300 forint vizitdíjat kell fizetni, ugyanennyi a kórházi ápolási napidíj összege (becslések szerint az intézményeknek ebből 20 milliárd forint bevétele származik)
● Létrejött az Egészségbiztosítási Felügyelet, amely a betegek érdekében ellenőrzi a szolgáltatások színvonalát
● Április elsején életbe lépett a kórházi kapacitásokról szóló törvény, 16 ezerrel csökkent az úgynevezett aktív ágyak száma, változott a beutalási rend (a súlyponti kórházakban – mivel 12 kórházból krónikus betegeket ellátó intézet lett, és hármat megszüntettek – nagy a zsúfoltság, növekednek a várólisták; másfél ezer orvosnak és 7,5 ezer egészségügyi szakdolgozónak kell új munkahelyet keresnie)
● Életbe lépett a patikaliberalizáció: az „egyszerűbb”, vény nélkül kapható gyógyszereket meg lehet vásárolni benzinkutaknál, hipermarketekben is
● Áprilistól a háziorvosok és a kórházak ellenőrzik, hogy fizet-e a páciens tb-járulékot; a potyautasokat az idén még csak figyelmeztetik, jövőre viszont nekik kell állniuk a kezelésük költségeit