Azt az év eleji prognózisok is jelezték, hogy lesznek hullámzások az év során. A forint- és kötvénypiac láttán ez eddig beigazolódott: az ősszel hullámvasutazó forint januárban sem bírt nyugton maradni és mostanában – a csütörtöki visszaerősödést leszámítva – éppen gyengülő pályára állt. A globális és a magyar bizonytalanság közepette e trend folytatására lehet számítani.
Tipikus eset vagyunk
A forint tipikus fejlődőpiaci deviza. Értéke függ a globális tőkeáramlástól (azaz a piaci likviditástól), a többi regionális devizától és a belföldi gazdasági folyamatoktól. Márpedig egyik területen sem a forintnak áll a zászló.
Amerikában hozamemelkedés következett be, miután a gazdasági növekedési és bizalmi mutatók meghaladták a várakozásokat, miközben az inflációs félelmeket továbbra is erősnek érzi a nemzeti bank szerepét betöltő Fed.
Ez azt jelenti, hogy bár kamatemeléstől mostanában talán nem kell tartani, a kamatcsökkentés várható időpontja sincs túl közel. Amíg egy fél éve az ING még arra számított, hogy már az első negyedévben legalább 25 bázisponttal csökken a kamat a jelenlegi 5,25 százalékról, addig mostanra a piac az idei évre egyáltalán nem árazott be kamatcsökkentést. Márpedig a nem csökkenő amerikai hozamok porszívóként hatnak a fejlődőpiaci likviditásra, és szépen visszavonozzák a pénzt az USA-ba.
Edward Cole, a JPMorgan stratégája szerint az emelkedő amerikai hosszú távú kamatok elérték azt a szintet, amelyet eladási jelként kell értelmezni a magyar és a török piacok számára (ezen piacoknak a legnagyobb a kitettségük a nemzetközi tőkeáramlásra). Az amerikai befektetési bank rámutat, hogy az elmúlt három évben az amerikai hozamok hat alkalommal emelkedtek élesen, és ez négyszer okozott rövid távon devizagyengülést és kötvényhozam-emelkedést az érintett piacokon, így Magyarországon is. A héten pedig hetedik alkalommal is átütötte a kritikus szintet az amerikai hozam, ami komoly figyelmeztető jel.
Emelkedtek a hazai hozamok is
Az amerikai hozamemelkedéssel párhuzamosan a magyar állampapírok piacán is a medve volt az úr. A rövid hozamok mintegy 50 bázisponttal emelkedtek, főleg az inflációs várakozások hatására, de az egyéves hozam is a jelenlegi alapkamat fölött, 8,2 százalékon áll. Elméletileg persze van hely további hozamemelkedésre, hiszen az őszödi beszéd és az általa kiváltott zavargások rövid időre 8,75 százalékig is küldték az egyéves hozamokat.
A hosszú hozamok terén némileg más a helyzet. A tízéves hozam december elejére, a Mikulás-rali következtében 4,4 százalékig esett, majd két hónap alatt nagyot fordult a világ, és megostromolta a 4,90 százalékot, átmeneti sikerrel. Ez esetben is elsősorban az inflációs félelmek, no meg a reformok sikerességébe vetett hit volt a bűnös. És miközben a piac és a nemzetközi befektetők egyre jobban kezdenek bízni a reformok megvalósításában, addig az MSZP legutóbbi üléséről kiszivárogtatott információk szerint Gyurcsány Ferencet éles támadások érik belülről. Természetesen a politikustársak nem a reformok társadalmi hatása miatt aggódnak, hanem a népszerűségvesztés és a Fidesz ismételt előretörése okoz számukra fejtörést, ám ez a piaci folyamatok szempontjából szinte teljesen közömbös.
Jegybanki bizonytalanságok
A forint gyengülését regionális szinten a lengyel zloty is elősegítette. A lengyel fizetőeszköz január eleje óta 2,5 százalékot veszített értékéből az euró ellenében, részben az ottani jegybankelnöki kinevezés körüli bizonytalanságok miatt. Ez a forintra is rossz hatással volt és a 251-252-es eurószintekről 256-257-es sávba húzódott vissza az árfolyam.
Persze a gyengélkedésnek hazai okai is voltak. Több közgazdász, így Szentiványi Nóra, a JPMorgan londoni elemzője és Barcza György, az ING budapesti elemzője is felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció meghaladhatja az előzetes várakozásokat és 9 százalék feletti, sőt akár kétszámjegyű tartományban is csúcsosodhat. Ez természetesen ismét felkorbácsolta a kamatemelési aggodalmakat. Ráadásul jegybankelnöki kérdőjelek itthon is bőven akadnak: a lengyel helyzethez hasonlóan nálunk is a politika politikai síkon akarja megoldani a helyzetet és nem feltétlenül szakmai kérdésként kezeli a kinevezést.
A folyosói pletykák szerint az MSZP egyes körei Simor Andrást, mások Karvalits Ferencet támogatják. Ezzel szemben, az SZDSZ ismét Surányi Györgyöt „nyomja”. Persze a piacnak is megvan a maga véleménye: a legismertebb jelöltnek, Surányi Györgynek a szélesebb befektetői kör például vélhetően örülne. Jóllehet a monetáris politikáról az elmúlt időszakban tett vitatható nyilatkozatai miatt szakmai fénye mintha megkopott volna, ám jegybankelnöki tisztségében nagyon sikeres szakembernek tartották.
Járai Zsigmonddal azonban többen távoznak, és a Monetáris Tanács átrendeződik. Mégpedig várhatóan oly módon, hogy a gyengébb forintot és alacsonyabb kamatokat támogatók kerülhetnek többségbe. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor a forint további gyengülésére lehet számítani. Ez természetesen rosszul érintené a devizahitel-törlesztőket, továbbá az inflációra sem lenne jó hatással. Ellenben segítené az exportáló vállalatokat, a gazdasági növekedést és vélhetően pozitív hatással lenne a folyó fizetési mérlegünkre is, ami erősen mínuszos.
(A szerző az ING londoni elemzője.)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
