Újabb csúcson a Wall Street
Történelme során először lépte át a 12 ezer pontos szintet a Dow Jones index a szerdai kereskedés során; az elmúlt két hét folyamán hétszer döntött csúcsot a mutató. Elemzők a vártnál alacsonyabb amerikai inflációs adatnak, a csökkenő olajáraknak és a kedvező vállalati eredményeknek tulajdonítják a szárnyalást, ugyanakkor a jövőt illetően kevésbé derűlátóak.
Alulértékeltek a részvények
Az elemző elmondta: az általuk megkérdezett befektetési alapkezelők rendkívül negatívan látják a gazdasági kilátásokat, nagyjából annyira pesszimisták, mint 2000-ben, a technológiai lufi kipukkadásakor. Ez most jó jel; egyrészt ennél borúlátóbbak már nem nagyon lehetnek, másrészt a gazdasági mutatók most sokkal jobbak: számos makrogazdasági trend is kedvező, míg a jó vállalati eredmények a részvények többségét alulértékeltté teszik.
A szakértő a világgazdaság egészét érintő, fontos trendváltásra is rámutatott. Úgy vélte, hogy a májusban az emelkedő maginflációs adatok nyomán világszerte beindult kamatemelési hullám kifulladt, sőt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed túlzásba is esett. Ezt a Credit Suisse által megkérdezett alapkezelők is megerősítik, akik az Egyesült Államokban 3, Európa vezető gazdaságaiban pedig 2-2,5 százalékos éves inflációra számítanak.
Középtávú euró-dollár árfolyam-előrejelzést a sok bizonytalansági tényező miatt a pénzintézet nem adott, de a szakértő azért arra a dollár árfolyama szempontjából pozitív trendre felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok növekvő és példátlanul magas fizetési mérleghiányát egyre inkább a magántőke finanszírozza a külföldi államok helyett. A bizonytalanságokra való tekintettel a szakértő azért azt javasolta, hogy a befektetők ne kockáztassanak túl sokat devizaügyletekkel.
Erősödik a forint
Az euró árfolyama középtávon 255 forintra gyengül, az alapkamat az első negyedév vége felé a piacon várt 8,5 helyett akár 9 százalékos is lehet – mondta előadásában Rebák Attila, a Credit Suisse Asset Management Hungary Alapkezelő kötvényportfólió-kezelője. A szakértő szerint az éves infláció júliusban 9 százalék körüli szinten tetőzik, azután meredeken csökken, decemberben pedig 3,8 százalékos lesz, ami az alapkamat mérséklődéséhez vezet. A pénzintézet szerint így az árszínvonal-emelkedés 2007-ben 6,5 százalékos lesz.
Rebák Attila úgy látja, a már bejelentett megszorító intézkedések 700-750 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét a kormány által várt mintegy 1000 milliárd helyett, így az uniós szabvány szerint számított GDP-arányos államháztartási hiány jövőre 6,4 százalékosra csökken, 2,4 százalékos gazdasági növekedés mellett.
A szakértő szerint jövőre a foglalkoztatottság árnyalatnyi (0,32 százalékos) mérséklődése mellett a közszférában nem nőnek a bérek, míg a versenyszférában az infláció mértékével bővülhetnek a keresetek. A lakossági fogyasztás visszaesése ugyanakkor nem lesz drámai, mert az elmúlt évek tapasztalatai alapján az emberek megtakarításaik kárára „elsimítják” a fogyasztáscsökkenést – vélte az elemző.
