A féléves számok alapján a bankszövetség vezetői a bankpiac lassulásának tendenciájára hívták fel a figyelmet. A lassulás nem meglepő, mondta el Nyers Rezső főtitkár, egyrészt a megszorító csomag hatása miatt, másrészt a korábbi hiteldinamika fenntarthatalansága folytán.
Megtorpanás
A megtorpanás elsősorban a sokáig a bankszektor motorjának számító lakossági üzletágban tapasztalható, ez már az első félévi számokon is meglátszik, és a főtitkár szerint az éves számokra is rányomja majd a bélyegét.
A lakossági szegmens mellett a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott banki szolgáltatások dinamikája is lassabb, és mindezzel párhuzamosan a bankszektor jövedelmezőségi mutatói is gyengébbek a korábbinál. A bankok célja – tette hozzá Nyers Rezső – hogy a megváltozott körülmények dacára is magas szinten stabilizálják a jövedelmezőségüket, amit a nemzetközi viszonylatban is jó költséghatékonyság elősegíthet.
Erdei Tamás szerint ugyanakkor a féléves adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, bár a trendek világosak. A lakossági szegmensben érezhetően csökkent a betéti és hitelkamatok közötti kamatkülönbözet, a lakáshitelezés a korábbi 100-200 százalékos növekedési ütemről 20-25 százalékosra fékeződött (egyúttal belesimult a teljes hitelállomány növekedési dinamikájába), a hitelezés motorját így ma már a rövidebb lejáratú, fogyasztási kölcsönök jelentik (amelyek még mindig 40-50 százalékos rátával bővülnek).
Az egyetlen stabil pont a devizahitelek elsőbbsége, a lakosság preferenciái ugyanis az eddigi árfolyamingadozások – és a már elszenvedett veszteségek – ellenére is változatlanok. A devizahitelek kockázatairól szólva Erdei Tamás úgy vélte, nem osztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) sokszor hangoztatott aggodalmait, amelyek szerint a devizahitelek nagyon nagy kockázatot jelentenek a hitelfelvevők számára. A bankszövetség elnöke – egyben az MKB elnök-vezérigazgatója – szerint a hitelfelvevők tisztában vannak az árfolyamkockázatokkal, és felmérik, hogy mi a kedvezőbb számukra. Erdei Tamás egyébként nem számít a forintárfolyam bedőlésére, a 265-280-as sávot továbbra is stabilnak látja, amennyiben a kormány tartja magát a konvergenciaprogramban megfogalmazott lépések következetes végrehajtásához.
Két forgatókönyv
A bankszektor főbb folyamatai előre kiszámíthatóak voltak, hangsúlyozta Erdei Tamás, hozzátéve, hogy viszont a Gyurcsány-csomag jövőbeli hatásai nem láthatók egyértelműen. A megszorítások nyomán ugyanis kétféle forgatókönyv képzelhető el: vagy enyhül a hitelfelvételi kedv, de cserébe emelkedhet a banki betétállomány, vagy megtörténhet az is, hogy a korábbi életszínvonal szinten tartása érdekében még jobban eladósodik a lakosság.
Mindenesetre valószínű, hogy gyakoribbá válhatnak a fizetési nehézségek a magánszemélyeknél és kisebb céges adósoknál is, megnőhet a rossz hitelek aránya, illetve az átütemezések száma, miáltal magasabb céltartalék-képzésre kényszerülnek a banki szereplők. A szektor kockázatai tehát emelkedhetnek a jövőben, és valamelyest mérséklődhet a bankok jövedelmezősége is. A Gyurcsány-csomag megszorító intézkedései, illetve a konvergenciaprogram ezzel együtt szükségszerű lépés volt, annak betartása pedig elengedhetetlen a pénzügyi bizalom helyreállítása érdekében, emelte ki Erdei Tamás.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
