Gazdaság

Az olaj és az arany nyeri a háborút

Legerősebben az olaj árára hat a közel-keleti konfliktus, de áttételesen a dollár és a nemesfémek kurzusára, a feltörekvő piacok tőzsdéire, így végső soron a magyar részvényekre is kihat az izraeli-libanoni háború. Nyertesek és vesztesek is vannak.

Meddig drágul az olaj?

Durván négyszer annyiba kerül az olaj most, mint négy évvel ezelőtt, de a friss prognózisok szerint még további drágulás várható. A folyamat ráadásul az utóbbi időben felgyorsult: áprilisban már sorra dőltek meg az addigi történelmi rekordszintek. Április 18-án a West Texas Intermediate (WTI) 70,88 dollárral állított be új csúcsot, ugyanaznap a Brent típusú olaj 72,2 dollárra drágult. Április 21-én már 75,35, illetve 74,57 dolláros kurzust regisztráltak a WTI és a Brent esetében, azóta pedig már ezek a szintek is megdőltek. Három napja új csúcsot állított be a Brent, 78,12 dolláron, a távolabbi határidők – novembertől jövő júliusig – 80 dollár feletti árai pedig tartós drágaságra utalnak. Egyes elemzések már a 100 dolláros hordónkénti olajárat is megkockáztatják, ám ehhez a közel-keleti háborús konfliktus elhúzódását, és több geopolitikai kockázat – például az iráni-amerikai feszültség – felerősödését jelölik meg feltételként.

Meddig drágul az arany?

A jelenlegi mintegy 675 dolláros unciánkénti aranyár két hónapos csúcsot jelent, de a prognózisok 800-1000 dollárról is szólnak hosszabb távon. Az efféle jóslatok beigazolódása nagyban függ a közel-keleti háború elhúzódásától, de azt a konzervatívabb elemzések is valószínűsítik, hopgy még az idén megdőlhet az eddigi rekord, amit még május 12-én állított be a nemesfém-piac 739,1 dolláros szinten.

Hét napja tart Izrael háborúja a Hezbollahhal, hét napja emelkedik az olaj és a nemesfémek ára, és nagyjából ennyi ideje távozik a tőke a feltörekvő piacokról. Ezzel párhuzamosan esnek nemcsak a közel-keleti, de az amerikai részvényárfolyamok is, és persze a kelet-közép-európai régió tőzsdéi is. Mindeközben a kivont tőke és az inflációs aggodalmak miatt újból szárnyra kapott amerikai kamatemelési várakozások erősítik a dollárt, és a biztonságra egyre inkább vágyó befektetők kisebbfajta olajbuborékot kezdenek fújni.

Növekvő profit az olajmultiknál

Ha pusztán a gazdasági, tőkepiaci veszteségekre koncentrálunk, akkor a közel-keleti konfliktus egyértelmű vesztese az izraeli gazdaság, az izraeli valuta, és néhány nagyobb, tőzsdén jegyzett vállalat, mint például a hazánkban is ismert TEVA gyógyszergyár – fogalmazott kérdésünkre Zékány András, az ING elemzője. Egy háború esetén nyerteseket már sokkal nehezebb találni, de az tény, hogy a folyamatosan dráguló olaj és a további prognózisok nagy profitbővüléssel kecsegtetik a kutatás-kitermelésben érdekelt nagy világcégeket, mint például az Exxon Mobil, a ConocoPhillips, a British Petroleum vagy a Royal Dutch Shell részvényeseit – sorolja a példákat Kuti Ákos, a Raiffeisen elemzője.

A geopolitikai kockázatok erősödését ráadásul spekuláció is kíséri, teszi hozzá az elemző, ami egy kisebb olajbuborék kialakulását vetíti előre: az év hátralevő időszakában 80-100 dolláros hordónkénti árprognózisokkal is lehet találkozni, miközben a kereslet növekedése ezt aligha tudja alátámasztani.

Lemarad a Mol?

A Mol esetében azonban egyelőre aligha kell a buborék-jelenségtől tartaniuk a tőzsdézőknek, attól már inkább, hogy vajon a társaság szembe tud-e menni az általános pesszimista klímával. Az elmúlt napok tapasztalatai szerint aligha, hiszen az olajpapír árfolyama ugyanúgy lejtőre állt, ahogy a többi hazai részvényé, és egy hét alatt közel hat százalékkal lett olcsóbb (miközben maga a BUX index hét százalékot veszített). A Mol esete egyébként is komplexebb az olajipar nagy világcégeinél, véli Kuti Ákos. Az emelkedő olajár csak részben emeli a cég profitját, a kutatás-kitermelés ugyanis kisebb súlyt képvisel a társaság életében, mint a finomítás-kereskedelem, amely üzletágban már eddig is nehezen érvényesítette a világpiaci árakat a Mol. Az elemző szerint tehát ezen a területen továbbra is a szűkülő marzsok lesznek meghatározóak, és egyelőre bizonytalan a két hatás eredője.

Az ING szakértője szerint azért összességében inkább nyer a drága olajon a magyar olajcég is, még akkor is, ha ez egyelőre nem látszik az árfolyamán. Zékány András úgy véli: ha a hirtelen nagy kiugrásokat nem is tudja követni áraiban a Mol, a mostani lassan, de magabiztosan felfelé kúszó olajárat viszont könnyebben beépíti a társaság.

Menekülés dollárba, aranyba

Egyes cégek extra nyereségén túl a nyersanyagok drágulásának inkább negatív következményei vannak, mint pozitívak, vélik a lapunknak nyilatkozó tőkepiaci szakértők. A magas olajár ugyanis újból erősíti az inflációs félelmeket Amerikában, ez pedig ismét előtérbe helyezi a már-már elült Fed-kamatemelési várakozásokat. Márpedig ha a Fed tovább emeli az irányadó kamatszintet, az igen kellemetlenül érintené a feltörekvő piacokat, ahonnan a biztonságra vágyó befektetők már az elmúlt napokban is egyre nagyobb számban menekítették dollárba a befektetésüket.

A dollár kurzusát ez javíthatja, de ugyancsak nyertese lehet a folyamatnak a svájci frank, illetve az arany és más hasonló nemesfémek, amelyekre kockázatos időkben tipikusan menekülő befektetésként tekintenek a befektetők. Az arany és a nemesfémek ráadásul azért is drágulnak, teszi hozzá Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank elemzője, mert az olajhoz hasonlóan alapvető nyersanyagok is, így a fekete arannyal szinte párhuzamosan mozog az árfolyamuk.

Aranykontraktusokat egyébként 2006 tavaszától már a magyar kisbefektetők is könnyedén köthetnek a Budapesti Értéktőzsdén, de mint Szűcs Örkény, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzlekötője rámutat, a befektetőknek bizonyos kockázatokkal is számolniuk kell. Legfőképp azzal, hogy a hazai piac még nem elég likvid, így könnyen megeshet, hogy a befektető kénytelen kelletlen kis ideig bennragad a pozíciójában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik