Hiába ígérgetett a magyar cégnek ausztriai vevője, az áru ellenértéke hónapokig nem érkezett meg Magyarországra – az ígéretesnek indult külföldi kaland pedig csődbe vitte a vállalkozást. Számtalan ilyen történet bizonyítja, hogy az Európai Unión belüli kereskedelem egyik legnagyobb akadálya a külföldi pénzügyi kintlévőségek behajtásának nehézsége volt.
A követelésekhez rendszerint csak hosszú pereskedéssel, óriási költségek árán lehetett hozzájutni. 2005 októbere óta azonban – az Európai Parlament és az Európai Tanács 805/2004/EK rendelete alapján – a magyar jog is lehetővé teszi, hogy az EU-ban kiállított közokirat Magyarországon, illetve a Magyarországon kiállított közokirat az Unió egész területén érvényes, így közvetlenül végrehajtható legyen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felek közötti szerződést, de legalább annak stratégiai, különösen a fizetés rendjével kapcsolatos részeit érdemes közjegyző előtt közokiratba foglalni.
„Az európai uniós csatlakozáskor nyilvánvalóvá vált, hogy az új tagállamok üzleti, szerződéskötési kultúrája jelentősen eltér a régiekétől” – mondta el dr. Parti Tamás, a MOKK szóvivője. „Nyugat-Európában a közjegyzői okiratot széles körben alkalmazzák, előnyei egyértelműek.
Ugyanakkor hazánkban is egyre gyakoribb a szerződések stratégiai elemeinek közjegyzői okirattal történő biztosítása. Bízom benne, hogy az uniós rendelkezés közvetlen hasznán túl befolyással lesz a magyar üzleti szemléletre is, és egyre többen biztosítják a szerződéseik stratégiai részleteit – fizetési rend, kezesség, zálog – közokirattal” – tette hozzá a szóvivő.
