Gazdaság

Hosszú távú koncepciót hiányol a német kamara a Gyurcsány-csomagból

admin
admin

2006. 07. 01. 07:00

Az államháztartási hiány befoltozására szánt csomagot sürgősen ki kell egészíteni olyan reformlépésekkel is, amelyek hosszú távon hozzák rendbe az államháztartás kiadási szerkezetét. A DUIHK, mintegy ezer tagjával Kelet-Közép-Európa legnagyobb kétoldalú gazdasági szervezete alapvetően osztja a véleményt, amely szerint az államháztartás rövid távú helyreállításához a bevételek masszív emelése szükséges.


A német befektetők hajlandóak arra, hogy ehhez a maguk részéről is hozzájáruljanak. „Azonban nem gondoltak arra, hogy az adóemelések a rendelkezésre álló jövedelem csökkentésével együtt végzetes hatást gyakorolnak az általános gazdasági fejlődésre” – sajnálkozott a DUIHK ügyvezetője.

Drasztikus keresletcsökkenés várható

Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank Zrt. igazgatóságának elnöke és egyben a DUIHK kincstárnoka az infláció és a kamatok emelkedésére számít, és véleménye szerint a forint további leértékelődése megelőzhető a jó kommunikációval és a jegybank független működésével. „A hatásokat 2006-ban csak csekély mértékben érzékeljük. 2007-ben drasztikusan alacsonyabb, 4,5 helyett 1,9 százalékos gazdasági növekedésre számítok” – vélekedett Hák-Kovács Tamás. A DUIHK a belpiaci kereslet drasztikus csökkenésére számít magasabb árak mellett.

A DUIHK kincstárnoka szintén szükségesnek tartja az állam bevételeinek növelését, azonban üdvözölte volna, ha a kormány elsősorban az adófizetők számát bővítené. „Nagy probléma, hogy Magyarországon a 3,5 millió adófizető közül 700.000 fizeti be a teljes jövedelemadó-bevétel 80 százalékát
az adóhivatalnak”. Véleménye szerint ezen kívül jobban kellett volna kommunikálni a terveket. „Ehelyett nyugtalanságot keltettek a pénzpiacokon, ami tovább rontja a helyzetet” – véli a DUIHK kincstárnoka.

A kkv-k a legnagyobb vesztesek

A gazdasági szereplők közül kiemelten azokat sújtják a változások, akik a magyar piacra termelik áruikat. „A kis- és középvállalatok, valamint a behozatalorientált cégek lesznek a vesztesek” – véli Hák-Kovács Tamás, és egyben tart a csődök számának emelkedésétől is. Az energiaárak növekedése és a magasabb adók csökkentik a háztartások jövedelmét, ami legkésőbb a következő bértárgyalásoknál kihat a vállalatokra is. „Azt azonban nem hiszem, hogy a bérből és fizetésből élők számíthatnának arra, hogy a jövő évi bértárgyalásoknál ellentételezik a jövedelmük csökkenését. Az érdemi béremelésre a vállalatoknak nincs meg a mozgásterük” – jelentette ki a Commerzbank vezetője.

Számos vállalat aggódik azonban amiatt, hogy nem tudja elkerülni a magasabb béremeléseket. „A Gyurcsány-csomag nyilvánosságra kerülése óta nap mint nap több vállalat keres meg minket mintegy ezres tagságunkból ezzel az aggodalommal – a gazdaság minden területéről, a gyártástól a kereskedelmen át a szolgáltatásokig” – állapította meg Gabriel A. Brennauer. „A több mint 200 magyarországi német befektető körében készített idei konjunktúrafelmérésünkben a válaszadók az általános költségszint 8,2 százalékos és ezen belül az élőmunkaköltség 6,0 százalékos mértékű növekedését várják.

Dupla járulék vs. Minimálbér és „zöldpénz”

A kereskedelmet érintő további intézkedés, hogy valamennyi cégnek az állami minimálbér legalább kétszerese után kellene járulékokat fizetnie – tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazott mennyit keres valójában. „Meg tudom érteni, hogy milyen elképzelésből indultak ki: nagyon sok olyan cég van, ahol az alkalmazottaknak csak a minimálbért fizetik hivatalosan, a többit pedig feketén” – magyarázta, bár véleménye szerint a kereskedelemben a legtöbbször valóban igen alacsonyak a bérek.

Magyarország már nem elsődleges befektetési helyszín

„A nemzetközi befektetőknek a bérköltség még mindig az egyik leginkább meghatározó tényező a telephely kiválasztásánál” – állapította meg Gabriel A. Brennauer. Szerinte Magyarországról már azt tartják, hogy drágább számos versengő befektetési helyszínnél, például a balti államoknál, Szlovákiánál vagy Romániánál és Bulgáriánál is. A közvetlen külföldi befektetésekre gyakorolt vonzerő tehát csökken.


„Ennek az országban már jelen lévő befektetőkre is lehet hatása” – véli Johannes Roscheck, az Audi Hungária Motor Kft., az ország legnagyobb befektetőjének pénzügyi igazgatója. „Például újabb magyarországi befektetéseknél a konszernen belüli pályázatoknál is rendszeresen érvényesülnünk kell más, kedvezőbb feltételeket kínáló helyszínekkel szemben Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában. Ez az emelkedő költségek miatt nehezebbé válhat.”

Magyarországnak fel kell ismernie, és támogatnia kell az erősségeit az egyesült Európában. Brennauer úr így vélekedik: „A kormánynak döntéseibe jobban be kellene vonnia a gazdasági partnereit – mi mindenképpen készen állunk a konstruktív párbeszédre“.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.