A kormány 2005. szeptemberében tette közzé az új csődtörvény módosításáról szóló határozatát. Ez először is felsorolta a rendelkezéseket, amelyeket be kell illeszteni a hatályos csődtörvénybe. Ezek közé tartozik például, hogy a végelszámolás kerüljön át a csődtörvényből a cégtörvénybe, a felszámolás kezdő időpontja a felszámolás megindításának a Cégközlönyben való megjelenése legyen.
A határozat mellékletben közölte az új csődtörvény téziseit, amelyek alapján 2006. szeptember 30-ig a kormányhoz be kell nyújtani az új törvény tervezetét. A jogalkotás azonban annyira felgyorsult, hogy a tézisek egy része bekerült a csődtörvény módosításába, amit a parlament decemberben el is fogadott.
Módosul a gazdálkodó szervezet fogalma
Az új törvény módosítja a gazdálkodó szervezet fogalmát. Ezt az tette szükségessé, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokban az uniós szabályok szerint egy tagállam bírósága akkor állapíthatja meg joghatóságát fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására, ha az adós fő érdekeltségeinek központja vagy telephelye az adott tagállam területén található. További feltétel – ha az adott országban csak telephely található -, hogy a fő érdekeltségek központja az unió területén belül legyen. A módosítás biztosítja a magyar bíróságok joghatóságát abban az esetben is, ha az adós ugyan az EU-n kívüli székhellyel rendelkezik, de fő érdekeltségeinek központja az unió területén van.
Az a szabály változatlan maradt, miszerint az adós székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság az illetékes a csőd- és felszámolási eljárási ügyekben. A korábbihoz szabályozással szemben viszont a módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a csőd-, illetve a felszámolási eljárás megindítására az a bíróság az illetékes, amelynek területén a kérelem benyújtásának időpontjában az adós bejegyzett székhelye található. A későbbi, visszamenőleges hatályú cégbírósági döntésnek – így a bejegyzés alatt álló új székhelynek – nincs jelentősége az eljárás megindításakor.
Júliustól írásban kell felszólítani az adóst
A módosított törvény mind a fizetési felszólítást, mind annak az adós általi vitatását írásbeli nyilatkozathoz köti. Mindkét nyilatkozat egyoldalú, így szükséges, hogy az a másik fél tudomására jusson. Elengedhetetlen annak igazolása, hogy a másik fél a nyilatkozatot kézhez vette.
Az írásbeli nyilatkozatok megtörténtének igazolására csak okirat szolgálhat, elektronikus okirat csak akkor, ha az fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott. Továbbra is megfelelő a postai úton megküldött felszólítás, ha a küldemény tértivevényén feltüntetik az átvétel időpontját.
Változik az ideiglenes vagyonfelügyelő jogköre
Az ideiglenes vagyonfelügyelőt továbbra is a bíróság rendeli ki, feladatát a kirendeléstől a felszámolás kezdő időpontjáig tölti be. Feladata a követelések későbbi kielégítésének biztosítása.
A törvénymódosítás a rendes gazdálkodás körébe tartozó szerződések és egyéb jognyilatkozatok megkötését az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének hatáskörébe utalja a vagyonfelügyelő helyett.
Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogköre a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződések és más jognyilatkozatok megkötésének (megtételének) jóváhagyása. A módosítás indoklása szerint a jövőben az ideiglenes vagyonfelügyelő olyan gazdálkodási magatartásokat is megakadályozhatnak, amelyek bár közvetlenül nem vezetnek vagyonkimentéshez, azonban nem felelnek meg az ésszerű gazdálkodás követelményeinek.
Az ideiglenes vagyonfelügyelő új jogköre a tájékozódás. Az adós cég tevékenységének, vagyoni helyzetének nyomon követése során mindenhova beléphet, és minden dokumentumot megvizsgálhat. A birtokába jutott információk alapján azonban nincs intézkedési joga, azokról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalan kötelezettsége a bíróság tájékoztatása, ha vagyonkimentést észlel.
A bíróság is megszüntetheti a vagyonfelügyeletet
A módosított szabály szerint júliustól arra is lehetőség nyílik, hogy a bíróság döntsön a vagyonfelügyelet megszüntetéséről. Így, ha az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelezői követelés kielégítése nincs veszélyben, a bíróság határozhat az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének megszüntetéséről. A végzés meghozatalához a hitelező előzetes hozzájárulása is szükséges.
A felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezhet úgy a bíróság, hogy a felszámolás kezdő időpontjáig a felszámoló lássa el az ideiglenes vagyonfelügyelő feladatát.
Júliustól a Cégközlönyben közzétett nap lesz a felszámolás kezdete szemben a korábbi, felszámolásról szóló végzés jogerőre emelkedésének napjával.
A felszámolást elrendelő végzést a bíróságnak haladéktalanul közzé kell tennie a Cégközlönyben, mégpedig a külön jogszabályban meghatározott módon. E szűkszavú rendelkezés nagyobb változásokra utal, amelyek a végzés meghozatala és közzététele közti időt kívánják, csökkenteni.
Jövő ősztől ingyenes, korlátlan hozzáférés
Az új cégtörvény szerint 2007. október 1-jétől a Cégközlöny tartalma, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (új nevén: Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat) számítógépes rendszerében nyilvántartott adatok, beszámolók korlátozás nélkül, ingyenesen hozzáférhetővé válnak.
Ugyanezen feltételrendszer kidolgozása során kerül majd sor a bírósági eljárási szabályok olyan módosítására, mely lehetővé teszi – illetve előírja – a jogerős végzés haladéktalan és minimális átfutási idővel történő közzétételét.
A vezetők magánvagyonnal is felelnek
A csődtörvény mostani módosítása megteremti a gazdálkodó szervezetek vezetőinek a hitelezőkkel szembeni – magánvagyonukra is kiterjedő – felelősségét arra az esetre, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeire figyelemmel látják el, és ezáltal a cég vagyona csökken. A módosított szabályok szerint az ügyvezetőt csak akkor lehet elmarasztalni, ha a felszámolás után ki nem elégített hitelezői követelések maradnak.
A bankok lobbizták ki
Változott a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése is. Több szakértő szerint a csődtörvény decemberi módosítását a bankok lobbizták ki, mégpedig azért, hogy az ő követeléseikből több térüljön meg a felszámolások során.
Az eddigi szabályok szerint a felszámoló a zálogtárgy értékesítésekor a befolyt – és az értékesítés költségeivel csökkentett – vételár 50 százalékát fordíthatta a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére (feltéve, hogy a zálogjog a felszámolás megindítása előtt, több mint egy évvel keletkezett). A zálogjogosult kielégítése után – esetleg – fennmaradó vételárrész szolgál az egyéb követelések kielégítésére.
A felszámolás költségei közé tartozik – többek közt – a munkabér és az egyéb bér jellegű juttatás is. A módosítás szerint az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások közé tartoznak azok is, amelyek a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben kerültek meghatározásra. A gyakorlatban ugyanis eltérő bírósági értelmezések alakultak ki arról, hogy a felszámolás elrendelését követően származhatnak-e jogosultságok az adós munkavállalói javára a hatályos kollektív szerződésből, illetve a munkaszerződésből.
