Sajnálja Mónos Pétert az egyik konkurense, aki kilátástalannak ítéli a húspiac második legnagyobb csoportjának helyzetét. „Már a húsvéti sonkavásár sem segít” – mondja. A Carnex valóban drámai veszteségeket szenvedett el az utóbbi hetekben. A cég a madárinfluenza-pánik miatti piacvesztésre hivatkozva „bizonytalan időre” leállította a 2005-ben még több mint 8 millió csirkét feldolgozó békéscsabai Baromfi-feldolgozó Kft.-jében az amúgy már veszteséges csirkevágást. Még nagyobb véráldozat, hogy a csoportban meghatározó gyöngyösi Falcotrade Rt. és a miskolci Borsi Hús Rt. tavaly november végén indult, 90 napos csődeljárása drámai véget ért. A 2004-ben még egyenként több mint 12-15 milliárd forintos, de vészesen zsugorodó árbevételű, régóta veszteséges két társaságban a tulajdonos már szemlátomást nem is bízott. A Falcotrade termelését a csődeljárás kezdetét megelőző napon átvitte a csoport kisebbségi tulajdonába tartozó Pápai Hús Rt.-be. A finanszírozó bankok, úgy tűnik, szintén nem számolnak sem a Falcotrade-del, sem a Borsi Hússal, ugyanis Mónos Péternek e két társaság nélkül kellett március végére letenni a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő csoport reorganizációs tervét. 
Baromfiüzlet. A madárinfluenza és az importdömping egyaránt tizedeli a szektor szereplõit.
ármit is írt a dolgozatban a 2004-ben még kis híján 140 milliárd forintos halmozott árbevételével baromfipiaci első, húsipari második csoport feje, piaci információk szerint a Magyar Fejlesztési Bank nem szívesen finanszírozná a becslések szerint mintegy 30 milliárd forinttal eladósodott, a könyvek szerint is milliárdos veszteséget felhalmozó vállalkozás kétes kimenetelű reorganizációs programját. A csoport gerincét adó társaságok már 2004-et is súlyos veszteségekkel zárták. A Falcotrade-nek 200 milliós, a Borsi Húsnak több mint 580 milliós negatív üzemi eredmény után 200-200 millió, a Pápai Húsnak 710 millió forint volt a vesztesége. A tavalyi számok még nem ismertek, de félő, kellemes meglepetésekkel az átvilágítást végző KPMG könyvvizsgálói sem tudnak kirukkolni. A baromfipiac nagy bajban van, egyrészt a madárinfluenza hatására tervezhetően 15-20 százalékkal csökkenő kereslet, másrészt az importdömping miatt, de általában a húspiacon sem várhatóak csodák, hiszen történelmi mélypontra, piaci becslés szerint 3,8 millió darabra csökkent a sertésállomány. Jóval drágább emiatt itthon az élősertés, mint a szomszédos országokban, és a tendencia tartósnak ígérkezik.
DOMINÓ HATÁS. A konkurensek szerint számolni kell azzal, hogy a Carnex birodalom néhány hónapon belül darabokra hullik, magával ragadva számos beszállítót, állattartót is. Belső információk szerint jelenleg is már csak a bankok tartják életben. Tennék ezt azért, mert széthullása sokkal nagyobb veszteségeket okozna a finanszírozó pénzintézetnek, mint a Wallis-csoporthoz tartozó Hajdú-BÉT két évvel ezelőtti tragédiája. Futnak tehát a pénzük után a hitelezők, hogy ne kelljen realizálni a többmilliárdos bukást.
A csoport vergődése már most hatalmas károkat okoz az amúgy is hektikus hús- és baromfipiacon. Már csak a működés fenntartása számít, nem a jövedelmezőség – állítja az egyik piaci szereplő. A partnerek is tudják, hogy nehéz helyzetben van a Carnex, ezért csak azonnali fizetésre és drágán adják el számára a nyersanyagot. Az élelmiszer-kereskedők pedig szintén tisztában vannak azzal, hogy nincsenek tartalékai, azonnal kell a pénz, így lejjebb csavarhatják az árakat. A konkurensek szerint ezért a Mónos-féle birodalom széthullása lesz a koncentráció következő állomása a Hajdú-BÉT és a Zalahús bedőlése után. Bár a baromfi- és a húsiparban a riasztóan alacsony, alig 50 százalékos kapacitás-kihasználtság miatt egyáltalán nem hiányozna, ha eltűnne a látóhatárról a baromfipiac negyedét, a húspiac tizedét uraló Carnex-csoport, Magyarországon még nem volt arra példa, hogy valamely felszámolt nagyobb húscég eszközeit ne használta volna tovább másik vállalkozás.
A Falcotrade eszközeire is van kérő, a beszállító termelők konzorciuma (Figyelő 2006/13. szám). A viszonylag korszerű gépparkú Pápai Hús Rt.-t pedig piaci hírek szerint Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója magánbefektetőként „vizsgálta”, de állítólag a kusza tulajdonviszonyok elijesztették. Más információk szerint viszont a befektető megvárja az esetleges felszámolási eljárást, amelyben töredékáron szerezheti meg a gyár eszközeit. Kovács László, a Csányi Sándor tulajdonában lévő Pick-Délhús csoport feje azonban a Figyelőnek cáfolta, hogy szükségük lenne a Pápai Húsra.
Csányi Sándor a Délhúsnál. Szemet vet-e újabb cégre?
Értesülésesünk szerint a harmadik legnagyobb húspiaci csoport vezetője, Román Gyula is kacérkodott a pápai vásárlás gondolatával. Nem tudni azonban, hogy az általános piaci nehézségek miatt futja-e rá egyáltalán a befektetőnek, vagy bölcs döntéssel inkább meglévő portfóliója feltőkésítésére, karbantartására fordítja esetleges felszabaduló forrásait. Elemzők szerint ugyanis a Carnex után a Román-féle cégcsoport a második „gyenge láncszem” a húspiaci topon. El is terjedt a híre, hogy hamarosan megválik a portfóliójától, méghozzá Csányinak fogja azt átadni. A kiszállásra utaló jel, hogy Román Gyula egy bevásárlóközpont fejlesztésébe kezdett. A 40 milliárd forintra taksált kispesti projektet a Román nevével fémjelzett R-KO-N Befektetési és Vagyonkezelő Kft. bonyolítja le. A vállalkozó a Figyelő kérdésére nem tagadta a beruházás tényét, de azt igen, hogy megválna a húsos szakmától. Mint mondta, amúgy sem lenne okos akkor eladni, amikor túl sok társaságot kínálnak a piacon. Román cégei nélkül azonban az alsómocsoládi új feldolgozóját építő Délhús-Pick csoport egymaga szerezné meg a húskészítmény-piac oroszlánrészét, s mellette csak nagyságrenddel kisebb szereplők, mint a Kométa vagy a Kaiser Food rúghatnának labdába. A sertésfelvásárlás már kétpólusúvá vált: a Pick-Délhús, valamint az olasz tulajdonban lévő Hungary Meat meghatározza az árakat.
Bármit is hoz a koncentráció legújabb fejezete, a vásárló az egyre dinamikusabb import hatására aligha veszi észre a változást a kínálatban. Az elemzők szerint a konkurensek azonnal elfoglalják majd a távozó gyártó pozícióit. A foglakoztatásban viszont térségenként súlyos bajokat okozhat a Carnex-cégektől kikerülő több ezer dolgozó és az esetleg megszűnő termelői integrációk miatt felvásárló nélkül maradó baromfi beszállítói kör. Békéscsabán már 400 embert el is bocsátottak, amikor leállították a csirkevágást.
A NAGYSÁG ÁTKA. A Carnex olyan nagyra nőtt, hogy kusza pénzügyi helyzetét nem látta át megfelelően az operatív irányítást magánál tartó Mónos Péter. Nem csak a Hajdú-BÉT debreceni gyárnak eszközeit, a Bábolna Rt. békéscsabai feldolgozóját habzsolta be az így legnagyobb baromfi-feldolgozóvá nőtt Carnex-csoport 2004-ben, de még akkor is bővülni akart, amikor már nem volt pénze. A Carnex holdudvarába tartozó Zalabaromfin keresztül Mónos komolyan játszott még a Zalahús megszerzésének gondolatával is, amikor más Carnex-leánycégeknél már nyilvánvaló jelei voltak a súlyos pénzügyi, fizetési nehézségeknek. Nem is lett volna miből vásárolni. A kilencvenes években bevált receptet – „hitelre veszek, majd kitermeli az árát” – a mai hektikus húspiacon már nem lehetett büntetlenül használni.
A csoport 30 milliárdos hitelállományának pár százalékát finanszírozó Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Felcsuti Péter a Figyelőnek elmondta, hogy a Carnex reorganizációs terve alapján készek együttműködni a cég problémájának megoldásában, méghozzá közösen több más finanszírozó pénzintézettel. Várhatóan kiemelkedő szerep jut ebben az Eximbanknak, amely a tervek szerint előfinanszírozó hitelt fog nyújtani a társaságnak. Jóllehet, a Raiffesennek az az alapállása, hogy mindent megtesz kihelyezéseinek beszedése érdekében, természetesen további körülményeket is mérlegeltek. Így például azt, hogy a Carnex jelenlegi nehézségei részben – de csak részben – vis major okokra, a madárinfluenza-járvány miatt bekövetkezett kereslet-visszaesésre vezethetők vissza. Azt is figyelembe vették, hogy a Carnexet eddigi, többéves kapcsolatuk során becsületes, tisztességes ügyfélnek ismerték meg. Végül az sem mellékes körülmény, hogy a társaságnak számos üzleti partnere van, így az esetleges fizetésképtelenség tovagyűrűző hatása sokakat érintene.
Mónos Péter egyelőre elzárkózott a nyilatkozattól, de úgy tűnik, bízik a kibontakozási programja sikerében. Nem csak a bankokkal tárgyal, hanem állami pénzekre, a madárinfluenza miatti károkra megítélt 5,5 milliárd forintos ágazati kármentésre, illetve a csoport testére szabott állami beavatkozó programra is számít. Több vasat tart a tűzben: mint megtudtuk, új tőke bevonására befektetőkkel és esetleges bel-, sőt külföldi vevőkkel is találkozott. Esélyeiről sokat elárul, hogy a korábban is piacvezető, jobb állapotú Pick Szeged csoportot csaknem két évig „hirdette” a tulajdonos Arago, amíg végül a bennfentesek szerint jóval áron alul sikerült eladnia az élelmiszer-ipari vertikumát építő Csányi Sándor vállalatának.
