Nincs sok esélye az OTP Bankak az újvidéki székhelyű Vojvodjanska banka privatizációs pályázatán – hallani manapság jól értesült belgrádi körökben. E bennfentesek már mintegy „oda is adják” a vajdasági pénzintézetet a görög National Bank of Greece-nek, annak a pályázónak, amelyikkel Belgrád minden szempontból elégedett. Az OTP ugyanis szerb szemszögből „problémás eset”. A szerb kormányhoz közeli források úgy tudják, Belgrád ugyanúgy megrettenne, ha az ország egyik legjobb bankja magyar kézbe kerülne, mint ahogyan annak idején a román kormányzat is inkább visszakozott a BCR nevű nagybank privatizációjától, semhogy a legjobb ajánlatot beadó OTP-nek juttassa az ország első számú pénzintézetét.
A politikai félelmekről szóló hírek akár Szerbia esetében is igazak lehetnek, a Vojvodjanska ugyanis jelentős földterületekkel rendelkezik szerte a Vajdaságban, és ez a földvagyon az, amit egyes belgrádi körök nem szeretnének magyar kézbe adni. E teória ellenzői viszont váltig emlékeztetnek, hogy az eddigi szerbiai privatizációs tenderek mindenfajta botrány nélkül, a nemzetközi megfigyelők által is elismerten átlátható módon folytak le. A vesztes indulók eddig sem óvták meg a tendereredményeket, és semmi sem utal arra, hogy éppen a Vojvodjanska banka magánosítása lenne az első problémás ügylet.
A PIAC ÉRTÉKE. Az eddigi szerbiai bankprivatizációk azt mutatják, az eladott pénzintézetek a könyv szerinti érték másfélszerese és háromszorosa közötti áron cseréltek gazdát. Kérdés, hasonlóan optimistán ítélik-e meg annál a magyar OTP-nél is a szerb gazdaság fejlődési esélyeit, amely korábban a Jubanka tenderén indult, és ajánlata messze elmaradt a végül győztes görög Alpha Bankétól.
Philip Zepter. A banktulajdonos a Forma-1-et is támogatta.
A szerbiai bankrendszer sajátossága, hogy a nagy, országos bankok mellett számos kisebb, helyi érdekeltségű pénzintézet működik az országban, ezek központja egy-egy nagyobb városhoz kötődik, és főleg annak környékén vannak fiókjaik, még ha fenntartanak is egy-egy belgrádi vagy újvidéki irodát. Tipikusan ilyen bank az OTP által a közelmúltban megszerzett Niska banka is, amely elsősorban a kétszázezer lakosú dél-szerbiai ipari városban, Nisben, illetve annak környékén működik, és a szerb piac 0,7 százalékát ellenőrzi. „Ha az OTP a Niska akvizíciója után hasonló adottságú, kisebb helyi bankokat vásárol be magának Szerbiában, majd azokat egy közös név alatt egyesíti, hamarosan meghatározóvá válhat a széttagolt szerb bankpiacon” – vázol egy lehetséges magyar terjeszkedési forgatókönyvet Marko Hinics, a Bozsidar Gyelics volt pénzügyminiszter által fémjelzett belgrádi Altis Capital partnere.
Hinics úgy véli, ebbe a sorba illeszkedik a magántulajdonú Zepter Banka esetleges megszerzése is. A Zepter-birodalom szerbiai bankja (miként a bosznia-hercegovinai is) a kilencvenes években jött létre, a vállalatcsoport azonban most úgy döntött, megválik a pénzintézettől. A Dél-Szerbiából észak, az ország belseje felé terjeszkedni kívánó OTP-nek pedig a főleg Belgrádban erős Zepter banka felvásárlása fölöttébb hasznos akvizíció lenne. A dolgot bonyolítja, hogy a hírek szerint az apró pénzintézetért további, egyelőre meg nem nevezett nyugat-európai bankok is versenybe szállnak.
STRATÉGIAI LÉPÉSEK. Értesüléseink szerint az OTP menedzsmentje nem tett le korábbi tervéről, miszerint ebben az országban is igyekszik elérni a rentábilis működést megalapozó 5-10 százalékos piaci részesedést. Éppen ezért ha a Zepter-üzletben neki kedvez a szerencse, Hinics szerint az ország északi, illetve középső tájain kellene szétnéznie további eladó bankokért. Alighanem Budapesten is így gondolkodnak, legalábbis a magyar pénzintézet már biztosan indul a szerbiai piacból 1,7 százalékkal részesedő vajdasági Panonska banka privatizációs pályázatán. A piacból 7 százalékot kihasító Vojvodjanskánál ugyan lényegesen apróbb, ám így is 127 millió eurós mérlegfőösszegű kisbankért várhatólag legalább tíz pénzintézet száll majd harcba, köztük egy magyarországi vetélytárs, a német Bayerische Landesbank közel 90 százalékos tulajdonában lévő MKB is. A Panonska tenderén a tervek szerint a nyár közepén hirdetnek eredményt. S ez még nem minden. Belgrádban azt beszélik, hogy időközben a közép-szerbiai Kragujevacban található, állami tulajdonú Kredi banka is felkeltette az OTP érdeklődését a maga 54 fiókjával, csaknem 200 ezer lakossági ügyfelével és 42 millió euróra rúgó mérlegfőösszegével. A magyar pénzintézet a március 7-i határidőre valószínűleg be is nyújtja nem kötelező érvényű ajánlatát.
Rozsdamentes pénzintézet
Aligha okoz meglepetést bárkinek, hogy a világon évente 50 millióan vesznek részt legalább egy Zepter edény bemutatóján, s hogy e luxus konyhai eszközből eddig mintegy 56 millió fogyott el szerte a földgolyón. Ám vélhetően kevésbé köztudott, hogy az edény-birodalomból vagyont szerzett Philip Zepternek van egy kis bankja is, méghozzá szülőhazájában, Szerbiában. Információink szerint nemrégiben erre a pénzintézetre vetett szemet a régióban terjeszkedő OTP Bank. A tavaly szeptember 30-i adatok szerint 5,73 milliárd dinár (65,7 millió euró) mérlegfőösszegű Zepter banka elsősorban a fővárosban erős: 18 bankfiókjából 7 Belgrádban található. Még folyik az ország hitel- és betétpiacának egyaránt 0,8 százalékát ellenőrző pénzintézet átvilágítása, ám február végén az OTP Bank – és további két-három érdeklődő – benyújtja kötelező érvényű ajánlatát.
A társaság 100 százalékos részvénypakettjét minden bizonnyal az nyeri majd el, aki a legmagasabb árat kínálja, tekintettel arra, hogy a Zepter banka Philip Zepter kizárólagos tulajdona. Hogyan kerül egy franciaországi üzletember Belgrádba? Nos, a háziasszonyok által elsősorban rozsdamentes acéledényeiről ismert – ám az egészségügyi berendezésektől (Bioptron fényterápia) és kozmetikai cikkektől a minőségi porcelánárukig és evőeszközökig, sőt, az exkluzív ékszerekig, karórákig és tollakig számtalan luxuscikket gyártó, továbbá a biztosítási és a távközlési üzletben is érdekelt – Zepter-birodalom alapítója ma a földkerekség alighanem leggazdagabb szerbje, aki Milan Jankovics néven feleségével a nyolcvanas évek elején hagyta el a hazáját, hogy Franciaországban letelepedve Philip Zepter néven káprázatos üzleti karriert fusson be. Ha a szerb emigráns az OTP Bank képviselőivel jut egyezségre, a kisbank várhatóan erőteljes fazonigazításon esik át. A Zepter banka ugyanis jellemzően a vállalati szegmensben tevékenykedik, s ügyfeleinek egyelőre csupán elenyésző részét képviselik magánszemélyek. Mindazonáltal a pénzintézet 2004-ben és 2005-ben egyaránt nyereséget hozott tulajdonosának, és a tervek szerint az idei esztendőt is profittal zárja majd.
SZÉP ILDIKÓ
