Fellélegezhetnek – legalábbis még egy évig – azok a diplomások, akik mondjuk betéti társaságukon keresztül foglalkoztatják magukat. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT) ugyanis megállapodás született arról, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a diplomás minimálbér nem kötelező, csupán ajánlott lesz jövőre, így tehát az ehhez tartozó adó- és járulékterheket sem kell egyelőre vállalni. A szakképzett munkavállalók azonban már csak fél év haladékot kaptak.
Aszfaltozók. A minimálbér-emelés az építőiparban dolgozókat is súlyosan érintheti.
ÚJ ELEM. A magyarországi érdekegyeztetés történetében első ízben kötött a kormány, a munkaadók és a munkavállalók triója három évre szóló minimálbér-megállapodást, amelyben új elemként jelent meg a szakképzettek és a diplomások minimálbére. Szebb lenne a leányzó fekvése, ha a felek a bruttó bérek növekedésében is meg tudtak volna állapodni. A rendszerváltás óta számos pénzügyi vezetés kísérelt meg hasonló paktumot kötni a munkaadókkal és a munkavállalókkal, ennek során a viszonylag alacsonyabb béremelésért cserébe – a csökkenő infláció hatásán keresztül – nagyobb reálbér-növekedés lett volna a mézesmadzag. A november végén kötött megállapodás azonban a minimálbér három évre szóló erőteljes emelésére vonatkozik, s ennek megítélése korántsem olyan pozitív, mint egy évekre szóló átfogó bérmegállapodásé lett volna.
A megállapodás egyfelől – a három évre megszabott keretek okán – hoz némi kiszámíthatóságot a munkaadók számára, másfelől viszont a három bérkategória bevezetése az eddigieknél nagyobb terheket ró rájuk. Kétségtelenül enyhít ezen valamit, hogy a diplomások számára jövőre csak ajánlást fogalmazott meg az ÉT, a szakképzettek pedig fél év „türelmi időt” kapnak.
Becslések szerint minimálbéren nagyjából félmillió ember van bejelentve Magyarországon. Ez persze nem mindegyikük esetében jelenti azt, hogy kénytelenek ebből az összegből gazdálkodni havonta, hiszen számos esetben – így például rengeteg betéti társaságnál – nem ebből áll a tényleges jövedelem. Az e körbe tartozó kisvállalkozások számára a minimálbér növekedésével járó bérteher-növekedés minden bizonnyal a jelenleginél is nehezebb gazdálkodási környezetet teremt majd. Az emelés húsba vágóan érinti az agráriumban és a kereskedelemben foglalkoztatottak jó részét, illetve a szakképzetlen – például az építőiparban dolgozó – fizikai munkások tömegeit. 
ELLENTÉTES HATÁSOK. A minimálbér emelése kétségtelenül magasabb átlagos bérszintet és így a munkaköltség növekedését idézi elő, ugyanakkor a jelenlegi kormány elképzelései szerint 2006 végén megszűnik a fix összegű egészségügyi hozzájárulás, s 2007 elején csökkenne a munkaadók által megfizetendő hasonló közteher is. A Magyar Nemzeti Bank novemberi inflációs jelentésében szereplő elemzés szerint a két hatás kioltja egymást, így a következő két évre előretekintve a bérmegállapodás nem okoz magasabb inflációt. A bérekről folytatott alkufolyamat egyik fontos eleme lehet 2007 elején, hogy a tb-járulék csökkentésén milyen arányban „osztoznak” majd a munkaadók és a munkavállalók.
