értékesítés tilalmát a kereskedelmi törvény részletes vitájában már nem szorgalmazták a képviselők. Ez örvendetes fejlemény, hiszen korábban több törvényhozó is indítványozta ezt, sőt olyan szigorúságot követelt, amelynek következtében például egy kereskedő a nyakán maradt készletet sem kínálhatná olcsóbban, mint ahogy vette, ha végre meg akarna szabadulni tőle.
Mindez tiltakozásra késztette a Gazdasági Versenyhivatalt. A részben ma még érvényben lévő tilalmat a szervezet minden formájában ellenzi. A törvénymódosítás általános vitájában a képviselők még a szigorítás mellett érveltek, pedig a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma a nemzetközi példák szerint árfelhajtó hatású. A tiltást leginkább a kis- és középvállalati szektor szorgalmazza, abból kiindulva, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés az ő eladási áraikat szorítaná le. A valóságban azonban éppen őket kényszeríti magasabb áron való beszerzésre, miközben a nagy szereplők (kereskedők és gyártók egyaránt) mennyiségi árengedményt is elérnek. A tilalom ráadásul az import részarányát még tovább növelheti, sújtva a hazai gyártókat.
A jelek szerint végül mind a kormányzati, mind az ellenzéki képviselők felismerték, hogy a törvényi „agyonszabályozással” nem lehet a piac törvényeit felülírni. A törvény hétfői részletes parlamenti vitája kapcsán meglepően higgadt képviselői érvelések hangzottak el, s úgy tűnik, a parlamentben felszólaló politikusok ezúttal belátták: ami külföldön 10-20 éve nem működik, azt kár lenne idehaza erőltetni.
Csak remélni lehet, hogy a december elejére kitűzött végszavazásig a törvényhozók álláspontja már nem változik, s a populizmus ezúttal nem győzedelmeskedik a gazdasági racionalitás fölött.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
