Este, a jótékony lámpafényben vezették végig a házigazdák Miskolc utcáin a nemzetközi zsűri tagjait, amikor arról kellett (volna) meggyőzni őket, a hajdani szocialista iparváros legyen 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. Nem így Pécs, amely olyannyira megmutatta magát, hogy a finisben, október elején, egész napos konferenciát szervezett a program eddigi tapasztalatairól, épp akkor, amikor a döntnökök a város nevezetességeit látogatták sorra. A Mecsek varázslatos ölelése, a nemzetközi hírű múzeumok (Csontváry, Vasarely, Tot, Zsolnay), a székesegyház, a dzsámi, a világörökség részét képező ókeresztény temető nem is hagyták érintetlenül a bírálóbizottság tagjait.
Mint ismeretes – Európában egyedülálló módon – Magyarországon a kulturális miniszter egy 14 tagú, független értelmiségiekből, állami vezetőkből és külföldi szakértőkből álló testületre bízta a végső szakaszban versenyben maradt városok – Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron – pályázatának rangsorolását (korábban másutt mindenütt a kormányok saját hatáskörben határoztak). A zsűri végül a rangsor élére Pécset sorolta, míg második helyen Miskolcot, a harmadikon pedig Debrecent jelölte.
A TELEFON. A zsűri ajánlását – a Figyelő értesülései szerint – múlt szerda délelőtt bevitték a parlamentbe Gyurcsány Ferenchez, aki szó nélkül rábólintott a sorrendre. Majd – úgy tudjuk – felhívta Toller Lászlót, Pécs polgármesterét, hogy közölje vele a jó hírt. (Toller az egyik napilapnak úgy nyilatkozott, megkönnyezte a bejelentést.) A kommunikációs gépezet ezt követően indult be, s három helyszínen háromféle hangulatban zajlott a döntés nyilvánosságra hozatala. Bozóki András kulturális miniszter a Miniszterelnöki Hivatalban minden különösebb körítés nélkül, tényszerűen közölte: a kabinet azt javasolja Brüsszelnek, hogy 2010-ben Pécs legyen Európa kulturális fővárosa. (Az unió 1985-ben indította el a programot, demonstrálandó az európai városok szellemi-kulturális sokféleségét.) A baranyai megyeszékhely a németországi Essennel vagy Görlitzzel viselheti a címet, amelyet a legújabb hírek szerint harmadikként Isztambul is megkap majd. Az EU jövő tavasszal dönt, ez azonban inkább formalitás, mert Brüsszel tiszteletben szokta tartani a tagállamok javaslatát.
Abban a pillanatban, amikor a kulturális miniszter kimondta a nyertes nevét, a földre esett Pécs városának a kivetítőre akasztott tablója. „Remélem, ez nem lesz rossz ómen a számára” – nevetett Bozóki. Nem nevetett viszont néhány házzal arrébb, a Városházán, Demszky Gábor főpolgármester, aki keserűen kommentálta a hírt, s annak a véleményének adott hangot, hogy a döntésben a kulturális szempontok mellett politikaiak is szerepet játszottak. „Úgy látszik, egy vidéki városnak kellett nyernie, hogy oldódjon a főváros-vidék ellentét” – jegyezte meg. Ugyanezekben a percekben a fővárostól 186 kilométerrel délre, Pécsett, éljenző tömeg ünnepelte Tollert, aki stílszerűen a világörökség egyik helyszínén, a Dóm kőtárban e szavakkal lelkesítette a helyieket: „Nagy meccs volt, igazságos eredmény született.” Nem foglalkozott a politikai pletykákkal, amelyek szerint színjáték volt az egész pályázatkiírás és zsűriztetés, s Gyurcsány eleve a szocialista vezetésű Pécsnek ígérte oda a címet, merthogy Toller volt az, aki Medgyessy Péter megbuktatásakor az MSZP elnökségében nem szavazta meg Kiss Péter kancelláriaminiszter kormányfővé jelölését, ragaszkodott ahhoz, hogy a kongresszus döntsön a kérdésről, s egyébként is a Gyurcsány-pártiak egyik vezérszónoka volt. A pletykákat az is erősítette, hogy a kormányfő maga is Pécsett járt egyetemre, valamint az, hogy az igazságügyi miniszter is a pécsi jogi kar egyetemi tanára.
A politikai vádakra a nemzetközi zsűri hivatalosan nem reagált, a Figyelő megkeresésére azonban az egyik tag – aki eredetileg a nevét adta a nyilatkozathoz, utóbb azonban visszavonta, mert sértőnek érezte, hogy az ellenzéki politikusok, köztük Kósa Lajos, Debrecen polgármestere cinkelt politikai döntésről beszélt – visszautasította, hogy bárki is nyomást gyakorolt volna a testületre: „Vagyok annyira autonóm, hogy nem hagyom magam befolyásolni. Ebben az országban a korruptak vagy az exhibicionisták vállalnak el bármilyen zsűrizést, a tisztességesek távol maradnak, ellenkező esetben azzal kell számolniuk, hogy meggyanúsítják őket, ami ellen nem tudnak védekezni, s még az unokájuk is azt emlegeti, a nagypapa benne volt egy korrupciós botrányban” – mondta informátorunk. Szerinte senki nem lobbizott, még csak halvány befolyásolási kísérlet sem történt; Gyurcsány sem kereste meg őket, holott a kormány éppenséggel kinyilváníthatta volna, milyen preferenciák érvényesítését várja el.
 |
 |
|
DECENTRALIZÁCIÓ. A lapunknak nyilatkozó zsűritag szerint egyszerűen arról van szó, hogy Pécs pályázatát értékelték a legnívósabbnak, s konszenzussal hozták ki győztesnek a várost. A rangsor megállapításánál szerepet játszott az az érv, hogy a cím elnyerésével kulturális téren érvényesüljön a decentralizáció, minként az is, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címet sokkal jobban aknázták ki azok az európai települések, amelyek nem fővárosok egyben. Egy brüsszeli tanulmány szerint, amikor világvárosok kapták a címet (például Párizs, Lisszabon, Koppenhága vagy Prága), a kulturális látnivalók, fesztiválok nem erősítették tovább az adott metropolis imázsát. Szinte észre sem lehetett venni, hogy a sokféle kulturális esemény mellett mellesleg az Európa Kulturális Fővárosa cím keretében is zajlanak programok.
|
Út nélkül
Kalapoznia kell majd a kormánynál és az üzleti köröknél Pécs polgármesterének, hogy forrást találjon a nyertes projekt megvalósítására – akár Toller László marad, akár más kerül erre a posztra 2006-tól. Sőt, ügyes lobbistaként a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe is bele kell építtetnie néhány beruházást, hogy a szokásos 3-4 százalékos uniós finanszírozáson túl további közösségi pénzeket használhasson fel a város. A nehezebb feladat, úgy tűnik, a gazdasági szféra befektetőként, szponzorként való megnyerése lesz. A befektetők ugyanis az elmúlt 15 évben nem igen halmozták el ajánlataikkal a dél-dunántúli régióközpontot, egyszerűen azon oknál fogva, hogy lassú és nehézkes a megközelítése. Az ország ötödik legnépesebb (165 ezres lélekszámú) városába még gyorsforgalmi autóút sem vezet, holott egyértelműen szellemi fellegvár, már csak azért is, mert egyetemének 9 karán mintegy 30 ezer diák tanul, a kísérletező színházi, művészeti és balettműhelyeiről nem is beszélve.
A rendszerváltás óta az országba áramló külföldi tőkének mindössze 2 százaléka érkezett Pécsre, a város egy főre jutó GDP-je alig harmada Budapestének, s alig fele Győr-Moson-Sopron megyének. Pályázatában a város kulturális negyed kialakítását, konferenciaközpont és könyvtár építését, valamint útjai és parkjai megújítását ígérte. A nyertes pályamű egyebek között multikulturalitása hangsúlyozásával győzte meg a zsűrit, s azzal, hogy regionális együttműködés keretében látja el szerepét. A pécsiek több mint harminc várost kerestek meg együttműködési ajánlatukkal, és nem csak a dél-dunántúli térség, hanem a régió peremén található városok – Szeged, Baja, Dunaújváros, Keszthely, Nagykanizsa – együttműködésére is számítanak. |
|
|
|
|
Ez utóbbi szempontot senki sem közölte Demszky Gábor főpolgármesterrel. Budapest az utolsó pillanatig küzdött a címért, s a fővárosi értelmiség, Konrád Györggyel az élen, komolyan lobbizott a médián keresztül Budapest mellett. A projektet készítő 2010 Budapest Programiroda projektigazgatóját, Bojár Iván Andrást sokkolta a hír, amikor egy órával a döntés után a Figyelő arról érdeklődött tőle, mekkora kudarc ez a főváros számára. „Rendkívül sok munkánk fekszik a projektben, s az eredménytől függetlenül úgy gondolom, kiváló munkát tett le az asztalra a programalkotó csoport” – jelentette ki. Szerinte a döntés nem minősítette le a fővárosi projektet, mint ahogy azt sem érezte volna dicséretnek, ha a szakmai zsűri az élen hozza ki Budapestet.
A fővárosnak már csak azért sem kell keseregnie, mert az országba érkező turisták leginkább Budapest érintésével tudnak vidékre eljutni. Másfelől, nehezen hihető, ha egy külföldi kíváncsi egy vidéki magyar városra, akkor éppen Budapestet ne akarná látni. Erre tekintettel a főváros is készül 2010-re, a budapesti projektbe illesztett tervek nem vesznek a feledés homályába. A Duna-parti közraktárak hasznosítására és a lebontott bazársor és a városháza által határolt negyed megújítására mindenképpen sor kerül, az erre vonatkozó, egyébként már évek óta kész projektek előkészítését dinamizálta a pályázat. Számos terv pedig a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe illesztetten valósul meg, mint ahogy a többi versengő városé is.
Pécset e pillanatban az öröm tölti el, a városvezetők nem álltak neki számolni. Pedig az EU kulturális fővárosa cím relatíve csekély uniós támogatással jár. A brüsszeli kassza a költségeknek mindössze 3-4 százalékát állja, a többit a rendező országnak és városnak kell fedeznie, 60-40 százalékos arányban. A pályázatban foglalt fejlesztések összértéke 35-37 milliárd forint, ehhez társul az egész éves rendezvénysorozat költsége. Toller László polgármester azt várja, hogy a cím elnyerése felgyorsítja azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyeket több ciklus óta ígérget a mindenkori kormányzat. Az M6-os autóút építésének előkészítése jó ütemben halad, a tervek szerint 2007 végére már el lehet rajta jutni a baranyai megyeszékhelyig. Ugyancsak befejeződhet a város melletti pogányi repülőtér építése és üzembe helyezése. A polgármester abban reménykedik, hogy a 2007-ben kezdődő Pólus-projekt 100 milliárd forintos fejlesztési keretéből, amelyből helyi egészségipari, kulturális és a környezetipari beruházások valósulnak meg, jut az Európa Kulturális Fővárosa projektre is. A kabinet egyébként – úgy tudjuk – már most 25 milliárd forintot ígért a városnak (hivatalos döntés az év végén, jövő év elején várható). Arra azonban semmi garancia nincs, hogy a 2006-ban újonnan alakuló kormány – különösen, ha más politikai színezetű lesz, mint Pécs vezetése – egy ilyen döntést mennyire tart majd magára nézve kötelezőnek.
