Boldog lehet-e egy befektető akkor, ha „csak” 18 százalékot bukik befektetési alapjával akkor, amikor a piac 20 százalékot zuhan? Ez a kínzó kérdés, de inkább a rá adott nemleges válasz kihívása régóta foglalkoztatja a pénzpiacok szereplőit, s úgy tűnik, a megoldásként kínált abszolút hozamú alapok egyre népszerűbbek.
MEGKÖTÉS NÉLKÜL. E konstrukcióknál általában nincs viszonyszám, amihez mérhetik magukat. Egy megcélzott hozamszint van (például az inflációhoz képest), de a lényeg egyszerűen annyi, hogy pozitív hozam legyen, bármilyen piaci körülmény között. Mi módon lehet ilyenre szert tenni? Ki az, aki a piacok eszén túljár? Az alapkezelők szerint pont ők. Azok a szakemberek, akik a maguk szakterületén képesek olyan lehetőségeket is észrevenni, amelyeket a mezei befektetők nem szúrnának ki. A pénz- és tőkepiaci műveletek szinte végtelen lehetőségét kihasználva képesek olyan konstrukciók kiötlésére, amelyek szinte senki másnak nem jutnak eszébe. Nagyon leegyszerűsítve mindez a „fektess akármibe, akárhogy, csak pénzt hozzon” elvet takarja, az abszolút hozam stratégia azonban különböző kockázati szinteken is működik.
A legjobb példát minderre éppen a magyar piac jelenlegi fejleményei szolgáltatják. A múlt héten háromra nőtt azon alapok száma, amelyek vállaltan az abszolút hozam stratégiával fektetnek be, közülük azonban kettő igencsak kockázatvállaló, a legújabb viszont a kötvénypiacokban rejlő lehetőségekre utazva próbál magas hozamot elérni. Ez utóbbit a Credit Suisse Asset Management Alapkezelő indította Credit Suisse Bubor Plusz Alapokba Befektető Befektetési Alap néven. A kissé hosszú névből a Bubor – a budapesti bankközi kamatláb – azért szerepel a névben, mert azt akarják megverni a hozamversenyben. (Az alapok alapja konstrukciók lényege az, hogy az általunk megvásárolt alap egy, vagy több másik alap jegyeiből állítja össze a portfólióját.) Esetünkben egyedül a Credit Suisse Bond Fund (Lux) Target Returnbe (CSBFTR) kerül a pénz. Ez viszont egy euró denominációjú alap, s hogy a devizaárfolyamok változásait kiküszöböljék, az euró/forint kockázatot határidős ügyletekkel fedezik.
Az tehát, hogy a magyar befektetők számára az itthoni kis kockázatú befektetéseknél nagyobb hozamot tud-e biztosítani az új alap, attól függ, hogy a luxemburgi bejegyzésű CSBFTR kezelői miként bánnak a rájuk bízott pénzzel. Sárándi Ákos, a Credit Suisse Asset Management Alapkezelő értékesítési és marketingigazgatója elmondta: a cégnek 70 fős szakembergárdája van Londonban, akik az átlagbefektetők számára elérhetetlen nagyságrendekben tudnak kereskedni, akár a kötvénypiac legspeciálisabb instrumentumaival is. Átváltoztatható kötvények vételével még a részvénypiaci emelkedést is meg lehet csípni a kötvénypiacon, emellett a különböző kockázatú régiók, országok és cégek papírjainak csereberéjével, vagy akár a kötvények átlagos hátralevő futamidejének tologatásával is foglalkoznak az alapkezelők. A kockázatkezelés ugyanakkor kiemelt fontosságú, bármely pozíció meghatározott irányú változásakor azonnal összeül a szakértői stáb, hogy a változtatás szükségességéről döntsön. Az aktív alapkezelés, az alapkezelők speciális szakértelme biztosíthatja azt, hogy a „mezei” befektetőknek legalább 1,0, a kiemelteknek pedig 1,6 százalékos többlethozamot biztosítsanak a Bubor felett. Előbbiek ugyanis a széria B sorozatába, a minősített befektetők pedig az I jelűbe fektethetnek, a hozamkülönbség pedig az eltérő nagyságú alapkezelői díjakból fakad.
|
EDDIG JÓ. Azért csak elméletben, mert arról, hogy az adott pillanatban éppen milyen pozícióban ülnek, a befektetőknek nincs információjuk. Ők csak utólag, néhány év távlatából tudják majd megítélni, miképp teljesítettek ezek az alapok jó és rossz piacon. A jó piacokkal kapcsolatosan ugyanakkor már most is van némi adat, hiszen az Aegon Alapkezelő MoneyMaxx Expressz nevű alapja már elmúlt egyéves. A több banknál és brókercégnél megvásárolható konstrukció a részvényalapok átlagánál kissé haloványabb, de így is igen magas, 25 százalékos hozamot ért el az elmúlt egy évben, ez pedig megfelel az abszolút hozam alapoktól nemzetközileg elvárhatónak: jó piacon ugyanis kissé gyengébben mennek a részvényalapoknál, rossz időszakokban azonban jócskán pozitív hozamaikkal „agyonverik” azokat.
Még csak néhány hetes múlt áll viszont az MKB Hozamvadász Alap mögött, így a rövid hozamok nem mondanak túl sokat. Az első hónapok a portfólió feltöltésével telnek, de a csekély részvényarány mellett is nőtt már 2,86 százalékot az alap eszközértéke három és fél hónap alatt. Úgy tűnik, a szerény, de gazdaságos működés mindkét alapnál biztosított, hiszen 1,5 milliárd, illetve 2,1 milliárd forintnyi vagyon gyűlt össze a MoneyMaxxban és a Hozamvadászban. Mivel ezeknél nincs nemhogy hozam-, de tőkegarancia sem, irányukban nem várható roham a kockázatkerülő magyar befektetők részéről. Arra azonban lehet számítani, hogy több alapkezelő is kirukkol majd hasonló konstrukcióval, már csak a dinamikusan növekvő befektetői érdeklődés nyomán szükségessé váló termékpaletta-bővítés okán is.