Razzia
A dolgozó rendezett jogi körülmények közötti foglalkoztatását a munkaügyi ellenőrök vizsgálják. A bejelentett építkezéseket szúrópróbaszerűen tesztelik, de hogy a be nem jelentett munkálatok se kerülhessék el az ellenőrök figyelmét, gépkocsival járőröznek, emellett nagyon gyakori, hogy bejelentésre mennek ki, ha mondjuk a szomszéd gyanús körülményeket észlelt – mondja Vass László, az OMFF Felügyeleti Főosztályának munkatársa. A Munkaügyi Főfelügyelet általában társhatóságokkal – a rendőrséggel vagy a határőrséggel – együtt jelenik meg a helyszínen, mivel az építkezéseken előszeretettel alkalmaznak külföldieket. Az illegális munkavállalókat az idegenrendészet kiutasítja az országból.
A kormányrendelet értelmében szeptembertől az építtetőknek be kell jelenteniük, ha nettó tízmillió forintot meghaladó engedélyköteles építkezésbe, ingatlanátalakításba, -felújításba fognak. A rendelet kettős célt szolgál, elsősorban az építőiparban tapasztalt feketemunka visszaszorítására tesznek így kísérletet, de az APEH nem rejti véka alá, hogy az adatokat a jövedelembevallások ellenőrzésénél is fel fogják használni.
„Nem életszerű a rendelet a hazai építőipart ismerve” – hangoztatta a FigyelőNet megkeresésére Gerlai Gabriella ingatlanjogász. A hazai vállalkozók nagyon gyakran az építkezés megkezdésekor még nincsenek tisztában az építkezés teljes költségeivel, nem tudják, ki fogja készíteni a födémet, ki köti be a vizet. Ettől függetlenül a rendelet hatalmas adminisztrációs terhet zúdít a vállalkozó nyakába, különösen, ha menet közben merülnek fel extra elképzelések, költségek. A jogszabály nem mellesleg alkotmányjogi aggályokat is felvet, sérti az üzleti titkot, hiszen az építő és építtető üzleti kapcsolata másra nem tartozik, ahogyan a munkaügyi ellenőrzéseket végző Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek (OMMF) sincs köze az építtető adataihoz. Az pedig végképp érthetetlen, hogy ha a kormány vissza akarja szorítani az építési vállalkozók közt gyakori feketemunkát, miért az építtetőn veri el a port – fejtette ki Gerlai Gabriella.
Mindenkire vonatkozik
Mindenesetre a bejelentési kötelezettség minden olyan építésre vonatkozik, amelyre az építési hatóságtól engedélyt kell kérni, tehát a lakásfelújításra is. Az adatszolgáltatáshoz szükséges egyszerű űrlapot szeptember 15-étől le lehet tölteni az APEH honlapjáról (pdf formátumban). Az áttekinthető, egyoldalas nyomtatvány az építtető és a kivitelező adataira – név, adószám, építkezés helyrajzi száma – kíváncsi. Mivel a jogszabály nem tesz különbséget adóalanyok között, így cégre és mangánszemélyre egyaránt vonatkozik a bejelentési kötelezettség, a bejelentést a rendelet értelmében legkésőbb nyolc munkanappal az építkezés megkezdése előtt meg kell tenni. Ha a tervezett költségek a munka folyamán módosulnak – hallottunk már ilyet –, akkor a változásokról is értesíteni kell az adóhivatalt.
Mindez nem jelenti azt, hogy az építtetőnek még egy dossziét kell nyitnia odahaza az építkezés számláinak, egy esetleges ellenőrzésre számítva, mindössze arról van szó, hogy a tervezett költségeket, illetve azok változását – növekedését – kell előre jelezni. A költségekbe viszont bele kell kalkulálnunk a saját verítékünkkel megtermelt munkát is, nem is beszélve a rokonok, barátok verejtékéről. Az adóhatóság egyrészt vizsgálja a bejelentést, másrészt pedig a kivitelezési értéket, az adatszolgáltatás elmulasztása pedig büntetést von maga után. „Magánszemély adózó százezer forintig, más adózó kétszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható” – válaszolt írásban az APEH sajtóosztálya a FigyelőNet megkeresésére.
Elég fekete
„Húsz százalék a feketemunka aránya az építőiparban” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezetője. Az építőiparban a kék könyv és más intézkedések egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Magyarországon az építőiparban háromszázezer ember dolgozik, ebből tízezer munkavállaló külföldi, javarészt Erdélyből és Kárpátaljáról érkeztek. Ők és más szakképzetlen dolgozók vannak a legrosszabb helyzetben, három-négyszáz forintos órabérért dolgoznak napi tíz-tizenkét órát. Lakás híján gyakran a munkaadók biztosítják számukra a szállást is, melynek költségeit a bérből értelemszerűen levonják.
A 100 lépés program célkitűzései között szerepel az építőipar kifehérítése is, ezért a kormány felkérte az ÉVOSZ-t, valamint az építőipari szakszervezeteket, hogy dolgozzanak ki egy ágazati kollektív szerződést (áksz). A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) támogatását élvező ÉVOSZ a szakszervezetekkel karöltve megalkották az áksz-t, melynek része a bértarifarendszer is. Az áksz számolt a tervezett, 2006. január elsejétől életbe lépő 63 ezer forint körüli minimálbérrel, így ez lenne az alapfizetés az építőiparban, hetvenezer forintot keresnének a betanított munkások, nyolcvanezret a szakmunkások, a mester szakmunkások pedig százezer forintot vihetnének haza.
Járőröznek
Néhány probléma ezzel kapcsolatban már most előre látható. „Északkelet-Magyarországon nehéz lesz érvényesíteni a tarifákat” – prognosztizált Nagy János. A régióban nagyon kevés a munkalehetőség, nagy a konkurencia, az árak nyomottak. Hazánkban 95 ezer építési vállalkozás működik, de csak húsz olyan céget találunk, mely háromszáz munkavállalónál többel bír, a többség egy–három fős mikrovállalkozás. A kisvállalkozásokat terhelő kezdeti nehézségeket egy néhány hónapos moratórium bevezetésével szeretnék áthidalni, és egyéb kivételekkel, ilyen például, hogy a pályakezdő szakmunkások három évig nem a nyolcvanezres fizetési sávba tartoznának.
„A feketemunkán ért munkavállalók hetven százaléka az építőiparból kerül ki” – mondta el a FigyelőNet kérdésére Vass László, az OMMF Felügyeleti Főosztályának munkatársa. A fekete tortán a vendéglátás, ősszel pedig a szezonális mezőgazdasági munkák osztoznak. A jövőben, a most életbe lépett rendelettel párhuzamosan, szigorítani fogják az ellenőrzéseket, a főfelügyelőségnél száz fővel bővítették az ellenőrök létszámát, akiknek egy része már meg is kezdte a munkát.
