Néhány száz forinttal magasabb összegről szólhatnak a devizahitelt törlesztő ügyfeleknek érkező csekkek a következő hónapokban; az ok a hazai valuta gyengülése. A törlesztő részletek szerény emelkedése miatt ugyanakkor a szakemberek szerint hiba volna pánikba esni és e kölcsönöket gyorsan forint alapúra konvertálni. Mészáros György, az Erste Leasing csoport elnök-vezérigazgatója az autós hiteleknél még nagymértékű forintgyengülés esetén sem tartja jó megoldásnak a hitelcserét. Az átváltáskor ugyanis azonnal realizálódna a tőkén elszenvedett árfolyamveszteség, nem beszélve az egyéb költségekről, valamint az új szerződés megkötésével járó „maceráról”.
Még mindig jobb
Bár a nemzeti valuta a jelenlegi várakozások szerint akár jelentősen is gyengülhet, két-három éves távon a jóval alacsonyabb kamat miatt még mindig jobb devizában tartozni. Ha az ügyfél a kockázatokkal is tisztában van, teljesen racionálisnak nevezhető a devizát előnyben részesítő döntés. Az eddigi változás még nem tűnik elrettentő erejűnek: egy 2 millió forintos, 72 hónapos futamidejű svájci frank alapú kölcsönért a február elsejei 34 ezer 167 forintos induló összeggel szemben a május 26-i árfolyamon 35 ezer 458 forintot kell fizetni, vagyis a havi törlesztést a forintgyengülés egyelőre csak 1291 forinttal „dobta meg”.
Az utóbbi másfél évben rendkívül népszerűvé vált devizás lakáshiteleket csak piaci kamatozású forinthitelre lehetne lecserélni, ezek azonban a forintgyengülés ellenére még mindig jóval drágábbak. Mint Orosz András, a K&H Bank ügyvezető igazgatója elmondta, az elmúlt fél évben egy 6 millió forintos, 15 éves futamidejű frankhitel törlesztő részlete 49,7 és 51,3 ezer forint között ingadozott. Drasztikus árfolyamváltozásra volna szükség ahhoz, hogy a devizahitelek törlesztő részlete a mostani kamatkülönbség mellett beérje a piaci alapú forinthitelekét. A havi törlesztés 190 forintos frankárfolyamnál emelkedne 59,5 ezer forintra (jelenleg 165 körül áll a kurzus), ahhoz pedig a lehetséges árfolyamsáv felső szélére – 210 forintra – kellene ugrania, hogy a forinthitelhez közeli szintre nőjön a havi részlet.
Arra persze nincsenek kimutatások, hogy a korábbi hitelfelvevők mennyire centizték ki törlesztésüket, hányan lesznek olyanok, akiknek a párezer forintos havi többlet kifizetése is problémát okoz. Harmati László, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) vezérigazgató-helyettese úgy látja, már 5-8 százalékos forintgyengülés is veszélyes lehet azok számára, akik feszített fedezeti limittel vettek fel nagy összegű hitelt. A forint 15-20 százalékos devalválódása pedig már az ügyfelek számottevő részét igen kellemetlenül érintené, az óvatos pénzintézeteket viszont ez sem biztos, hogy megrázná: többségük az ügyfelek hitelképességének vizsgálatakor ügyel arra, hogy az adós jövedelme kellő fedezetet nyújtson.
Kombinációk
A legnagyobb bajban azok lennének, akik többféle hitelt is felvettek devizában, szerencsére azonban a devizahitelek átárazódásának másik kockázata, a kamatszint módosulása eddig nem hatott negatívan a hazai ügyfelekre. Persze a hitelfelvevőknek is jobb félni, mint megijedni; az FHB a szerződéskötéskor azt tanácsolja ügyfeleinek – s ezt sokan meg is fogadják -, hogy az árfolyam- és kamatkockázat kivédésére fizessenek a minimálisan előírtnál 5 százalékkal magasabb törlesztő részletet. Ha pedig nagyobb összeget szeretnének hosszabb távra felvenni, a deviza alapú hitelt kombinálják támogatott forinthitellel.
A forintárfolyam előrejelzése szinte lehetetlen, éppen ezért érdemes minden eshetőségre felkészülni. E közhelyszerű tanács megfogadása azonban sehol a világon nem jellemző az ügyfelekre, akik inkább saját kárukon szoktak tanulni. A lengyel hitelfelvevők például már átestek ezen a sokkon, amikor 2002-2003-ban a zloty árfolyama 30 százalékkal zuhant. Ezt követően jócskán vissza is szorult náluk a devizahitelezés, igaz, ebbe a csökkenő belföldi kamatszint, valamint a hitelezési feltételek szigorítása is belejátszott.
A jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete már jó ideje aggódik a devizahitelek elburjánzása miatt. Utóbbi szervezet éppen a napokban tette közzé ismét honlapján a lakossági deviza alapú hitelek kockázataira figyelmeztető tájékoztatóját, a legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy a helyzet változatlan. A jegybank hétfőn kiadott számai szerint áprilisban is tombolt a devizahitel-láz, aránya az összes hitelen belül már eléri a 16,5 százalékot.
