Hiába, hogy a pusztán rövid távú pénzügyi szemlélet olyan világméretű vállalati botrányokat okozott, mint az Enron bukása, amely egy könyvvizsgáló óriást, az Arthur Andersent is magával rántott, a társaságirányítás mikéntje még mindig hagy maga után kívánnivalót a világ vezető nagyvállalatainál. A menedzsment folyamatok minőségének javítását célzó világméretű szabályozási láz ellenére kijózanító adat, hogy a nagyvállalatok igazgatósági tagjainak és felső vezetőinek mindössze 56 százaléka véli úgy: cégük megfelelő módon monitorozza a vállalatirányítás minőségét.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) által a Deloitte tanácsadócég megbízásából készített felmérés nemrégiben kimutatta: a világ 249 vállalatának vezetői közül csak a kisebbség, vagy alig több mint 50 százalék gondolja, hogy megfelelően nyomon tudja követni olyan, a vállalat sikere szempontjából kulcsfontosságú tényezők alakulását, mint például az ügyfél-elégedettség, az innováció, a beszállítói kapcsolatok és a dolgozók elkötelezettsége (lásd külön).
 |
 |
|
CSAK A PROFIT. „A magyarországi helyzet tükrözi a világszintű tendenciát, ugyanis a cégek jellemzően hazánkban sem gondolják át következetesen a nem-pénzügyi teljesítménymutatók mérésének problémakörét” – mutat rá Simor András, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég vezetője szerint e rövidlátó gyakorlat kialakulása mögött az a befektetői szemlélet keresendő, amely a pénzügyi teljesítményt állítja előtérbe, és emellett szinte teljesen figyelmen kívül hagyja azoknak a tényezőknek az alakulását, amelyek a holnap eredményére befolyással vannak. Ennek a hozzáállásnak káros hatásai mutatkoznak meg például abban, hogy az akvizíciók több mint fele nem hozza a felvásárló vállalat által remélt árbevételt és nyereséget. „E pénzügyi sikertelenség hátterében pont az áll, hogy az akvizíció a számok bűvöletében zajlik, s a felvásárló a felvásárolt cég nem-pénzügyi jellemzőit szinte egyáltalán nem veszi figyelembe” – teszi hozzá Simor.
Az – EIU – felmérése szerint összefüggés van egy vállalat hosszú távú nyereségessége és a nem-pénzügyi teljesítménymutatók monitorozásának színvonala között. Az ezen indikátorokat igényes mérési módszerrel nyomon követő vállalatok vezetői nemcsak a cégük nem-pénzügyi teljesítményére vonatkozó adatokkal vannak tisztában, de azzal is, hogy ezek a tényezők hosszú távon befolyásolják a nyereségességet, illetve annak fenntarthatóságát. Az e téren vezetőnek számító vállalatok arra is odafigyelnek, hogy a cég konkrét célokat tűzzön ki a nem-pénzügyi teljesítménymutatók javítására, és megfelelő folyamatai és ösztönzési rendszerei is legyenek e célok eléréséhez. Hazánkban jelenleg csupán néhány nemzetközi óriásvállalat éri el ezt a színvonalat. „Cégünk globálisan, regionálisan, és országos szinten, valamint üzletágakra lebontva is monitorozza például a cég dolgozóinak elégedettségét, a partnerekkel, vevőkkel való kapcsolatokat, az innovációt, a márka piaci értékét, a termékek, szolgáltatások minőségét” – sorolja Szini István, a GE Hungary Rt. igazgatóságának elnöke. A társaságnál kiemelt szerepet kap a vállalatirányítás (corporate governance) minősége is. A nem-pénzügyi mutatók és folyamatok annyira fontosak a cég számára, hogy az idén kiadja első globális társadalmi jelentését is. Akcióterveket, ösztönzőket is alkalmaznak a jobb teljesítmény elérésére. Az ügyfelek elégedettségének mérésekor a javításra szoruló területeket prioritási sorrendbe állítják és ennek megfelelő cselekvési terveket dolgoznak ki. A munkatársak elégedettségének mérésekor az átlagtól negatív irányban markánsan eltérő vállalati részlegekben akcióterveket állítanak össze például a hatékony vezetői kommunikáció, vagy a megbecsültség tudatának fokozására is. A GE rendszeresen értékeli beszállítóival való kapcsolatát, egyebek közt a termék ára, minősége, a szállítás pontossága, és az együttműködési hajlandóság szempontjából. A mérések eredményeiről a cég a partnereket interneten keresztül tájékoztatja, és lehetőséget biztosít a visszajelzésre, illetve konzultációra a vállalat képviselőivel. „Így a beszállítók előre tudhatják, hogy a GE meghosszabbítja vagy sem a velük kötött szerződést” – jegyzi meg Szini István.
Tevékenységtől függően más és más teljesítménymutatók mérése kerülhet előtérbe egy-egy cég életében. Az (EIU) felmérésében egy energetikai szektorban működő brit vállalat, a Scottish Power vezérigazgatója például a biztonságossággal, illetve a környezeti hatásokkal kapcsolatos méréseket jelölte meg a vállalat legfontosabb nem-pénzügyi mutatóiként. A szolgáltatásaik színvonalától függő hazai társaságok – mint például a Matáv vagy az OTP Bank – az ügyfelek elégedettségének mérésére helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Az OTP Bank Rt. például negyedévente készít országos, regionális és bankfióki riportokat, amelyek felmérik a legfontosabb termékcsoportok igénybevételét, az adott területen a bank részesedését, valamint az igénybe vett termékekkel, illetve azok elemi összetevőivel való elégedettséget. A bank többek között ezekre a mérésekre alapozza piaci pozíciójának megítélését, valamint a termékfejlesztést és szolgáltatás-innovációt.
Külső-belső homály
Az EIU felmérése azt is firtatta, a cégvezetők hány százaléka véli úgy, hogy igazgatóságuk kiváló vagy jó információkkal rendel-kezik a nyereséget befolyásoló alábbi kulcsfontosságú területeken:
KÜLSŐ TÉNYEZŐK
Termék, szolgáltatás minősége (52%)
A márka piaci ereje (51%)
Ügyfél-elégedettség (50%)
Beszállítókkal és más külső partnerekkel való kapcsolatok (39%)
A vállalat társadalmi és környezeti hatásai (27%)
BELSŐ ADOTTSÁGOK
Vállalatirányítás, vezetési folyamatok minősége (56%)
Termék/szolgáltatás innováció (43%)
Dolgozói elkötelezettség (35%)
