Kosármeccs

Kiherélik a kereskedelmi törvényt, ebben nem kívántunk közreműködni – ezekkel a szavakkal summázta az egyik hazai cég vezetője, hogy miért hagyta ott a jogalkotásban közreműködő érdekképviseletét. Sérelmezte, hogy a hazai kisvállalkozásokkal szemben a multik érdekei kerültek előtérbe a tervezetben. Ezt viszont a másik oldal visszautasítja: a hipermarket-láncoknál sem elégedettek az elképzelésekkel, mert éppen a nagy alapterületű áruházak nyitását kötné újabb feltételekhez, szabályozná a nyitvatartási időt és korlátozná a piaci erőfölényt. 

Krisán László, a Vállalkozók Országos Szövetsége kereskedelmi és szolgáltató szekciójának (VOSZ KSZSZ) elnöke maga is aggályosnak és használhatatlannak tartja a legutóbbi, hivatalos törvénytervezetet, amely több lényeges ponton eltér a kereskedelmi szervezetek és a tárca kötött a hosszú előkészítés után elkészült szövegtől. Attól a korábbi változattól, amelyet a szakma nagyobbik fele változtatásokkal ugyan, de támogathatónak tart. Krisán szerint ezzel visszájára fordulhat a törvény szellemisége: ahelyett, hogy védené a kereskedőket, további korlátokat állít eléjük.

KONSZENZUSHIÁNY. Új fordulatot hozott ugyanis a törvény-előkészítésben, hogy a földművelésügyi tárca is saját javaslatokkal kapcsolódott be a munkába. A hivatal „beemelte” a tervezetbe a termelőket védő, az agrárrendtartásról szóló törvényben már szereplő „vívmányokat”, a beszerzési ár alatti értékesítés és a 30 napnál hosszabb fizetési határidő tiltását. A kereskedelmet érintő más lényegi kérdéseket – a nyitva tartást, a piaci súlyt, a hipermarket-láncok terjedését – viszont egy törvény sem szabályozza. A VOSZ KSZSZ és más érdekképviseleti szervek ezért két éve próbálja megfogalmazni az egységes kereskedelmi törvényt, de a különböző lobbiérdekek felszínre kerülése miatt a gazdasági tárcának már tavaly „beajánlott” szöveg azóta sem tekinthető házon belül teljesen elfogadottnak.

A kis hazai kereskedések – amelyek nem képesek a láncokra jellemző, 30-40 százalékos árcsökkentési akciókra – hiányolják a tervezetből a beszerzési ár alatti értékesítés elleni érdemi szankciókat. Elfogadhatatlannak tartanák, ha pusztán egy táblával kellene felhívni a figyelmet arra, hogy a terméket a kereskedő saját kontójára beszerzési ár alatt kínálja. Élénk a vita arról is, hogy 1250, 3200 vagy 5000 négyzetméternél nagyobb eladótér felett legyen-e szükség az építésiengedély-kérelemhez kereskedelmi hatástanulmányt is csatolni, bemutatva, miként hat a majdani áruház a helyi kereskedelemre. Vitát gerjesztett az erőfölény korlátozásában a 8 százalékos részesedés feletti kritikus „piaci erő” meghatározása is. „Senki nem érti, honnan került elő hirtelen egy olyan piaci erő százalékos megfogalmazása, amelynek mértéke nem indokolható, és nem érthető, milyen bázisra vetül” – mondja Krisán. Nem egyértelmű, hogy ezt a határértéket a teljes, mintegy 7 ezer milliárd forintos kereskedelmi forgalomra kell-e érteni, vagy a kiskereskedelmi forgalomra, esetleg csak a részpiacokra, termékekre (például tejre, ruházatra). Jószerivel csak az ünnepnapi zárva tartást illetően egységes a szakma, de még ez a konszenzus is törékeny, mert a szakszervezetek többet akarnak.

ÚJABB EGYEZTETÉS. A viták hatására folyamatosan módosul is a hivatalos változat. Az agrártárca ajánlásai után a gazdasági tárca márciusban több ponton módosított tervezet küldött el a szakmai szervezeteknek, amely Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint új elemeket tartalmaz. Emiatt ismét egyeztetni kell.

A kormány menetrendje szerint pedig májusban a gazdasági, illetve az igazságügyi tárca be akarja nyújtja a törvényhozásba a tervezetet, hogy a parlament még az első félévben megkezdhesse a vitát. Nem tudni, tartható-e ez a forgatókönyv, mert az „ágazati párbeszéd” szervezetei közös levélben kérték a szaktárcát egy újabb egyeztetésre, ezen pedig még sok minden megváltozhat.