Szilícium-medence

Kenyeres Sándor. Eddig hatmilliárd forintot fektetett a programba.

Egy Kanadában élő, kelet-európai üzletember speciális szoftverek fejlesztésére alapozott vállalkozást épített fel a kaliforniai Szilícium-völgyben. Alkalmazottainak háromnegyede szintén kelet-európai fiatal volt, akik sokszor tehetségesebbek, szorgalmasabbak a helybélieknél, és kevesebb fizetéssel is beérik. Az illető néhány hónapja futott össze a Talentis Program szervezőivel, s elpanaszolta nekik, hogy a fiatal programozó kollégák legtöbbje szívesen hazatérne, de Közép-Európában nincs egy olyan hely, ahol olyan „jól együtt van” minden, mint Kaliforniában.

Mivel Kenyeres Sándor, a Mammut üzletközpontot építtető ingatlanfejlesztő maga is dolgozott a Szilícium-völgyben a hetvenes évek végén, ő is úgy látta: egy ilyen programmal itthon lehetne tartani a tehetséges fiatalokat. Így született öt esztendővel ezelőtt a Talentis Program ötlete, amely a Zsámbéki-medencében valósulna meg, 80 százalékban magántőkére épít, s csak 20 százaléknyi magyar állami, illetve uniós kormányzati forrásra számít. Célja hasonló a már Európában is működő modellekéhez (lásd külön): a kitűnő „életkörülmények” megteremtése, invesztálás a helyi oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységekbe, valamint az infrastruktúra megerősítése azért, hogy a XXI. század iparágainak befektetőit vonzzák a térségbe.

ÚJRA REFLEKTORFÉNYBEN. A 2003 májusában (Figyelő 2003/22. szám) élénk média-visszhangot kapott fejlesztés körül az utóbbi hónapokban feltűnően nagy lett a csend. Takács Ernő, a Talentisért felelős programigazgató egy szemléletes példával igyekszik eloszlatni a kételyeket. „Az olimpikonok többéves felkészüléséről sem hallani híreket, s mi is hasonló cipőben járunk, hiszen az elmúlt év az előkészítés és a tervezés időszaka volt. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egy húsz évre szóló, 12 milliárd eurónyi (!) beruházást indukáló, rendkívül átfogó, összetett program a Talentis.” Kenyeres Sándor eddig hatmilliárd forintot fektetett a programba, de az építkezések csak ősszel kezdődnek. A Talentis felelős vezetői optimisták, a befektetőkkel és a finanszírozó bankokkal azonban csak a közelmúltban kezdtek tárgyalni. Némi hátrányt jelent a szervezőknek, hogy a 4600 hektáros fejlesztési terület nagyobb részére csak bérleti joggal rendelkeznek.

A lendület azonban nem fulladt ki, hiszen immár a nemzetközi tervpályázat, az Arcinovum keretében magyar, holland és ír tervezőirodák is részt vettek egy ötletpályázaton, amelyen a múlt héten két második díjat osztottak ki. Március közepén pedig Brüsszelben, a Magyarországi Régiók Hete elnevezésű rendezvényen mutatkozott be a program. Itt az Európai Bizottság területfejlesztésért felelős tagja a magyar projektek közül az első helyen említette a Talentist.

Ezek után pedig a konkrét beruházások is elindulnak még ebben az évben. Mint Szénási Zsolt, a Talentis fejlesztési igazgatója elmondta, a jelenlegi tervek szerint ősszel három program kezd megépülni a 400 négyzetkilométeres terület legbelső, 50 négyzetkilométeres magjában, Herceghalom körzetében. A közelmúltban elfogadott településszerkezeti tervvel összhangban 3,5-4,0 milliárd forintos beruházással 8-10 ezer négyzetméteres oktatási, továbbképző és konferenciaközpont épül egy 1,5 hektáros területen. A központ építészeti tervezése még folyamatban van, de a fejlesztési igazgató reményei szerint ez év őszén megkezdődhetnek az építési munkálatok. Szintén ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal, ugyancsak Herceghalomban kezdődik meg a Talentis Innovációs Központ építése. A kutatóközpont alapját a községben lévő Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet adja, de az 5 hektáros területen más kutatóműhelyeket is szívesen látnak. Ugyanennek az 1,5 milliárd forintba kerülő átalakításnak a keretében inkubációs ház is épülne.

A legjelentősebb (az előbbiektől nem független), még ebben az évben elinduló Talentis-fejlesztés pedig az Agrogate-nek keresztelt projekt. Ennek a közel 40 milliárdos tervnek a keretében agrár-klaszter szerveződik, s a K+F, valamint az oktatás alapjainak megteremtése mellett egy közép-európai agrár logisztikai és disztribúciós központ kialakítása is megkezdődik.

NEMCSAK INGATLANÜZLET. Vannak, akik szkeptikusan fogadják a programot, ők továbbra is elsősorban ingatlanüzletet sejtenek a kezdeményezés hátterében. A telekspekuláció vádját a szervezők azzal hárítják el, hogy ha rövid távú profit lebegne a szemük előtt, akkor az immár két éve birtokolt 400 hektárnyi terület kiárusítása már javában tartana.

Az alapos előkészületek is a program támogatóinak érveit támasztják alá, igaz persze az is, hogy a régió fejlesztésének nemes célja éppen egybeesik a profitérdekekkel. Fontos buktató lehet azonban, hogy miként teremtsék meg a térség vonzerejét. A külföldi kutató-fejlesztő beruházásokat ugyanis sokszor Budapest vonzza. A napokban bejelentett SAP szoftverfejlesztő központ kapcsán például a német világcég globális fejlesztésekért és munkaerőért felelős vezetője, Claus E. Heinrich nem tartotta vonzó ötletnek, hogy a fejlesztőközpontot egy nyugati mintára életre hívott, a fővároshoz közeli tudástérségbe helyezzék el.

A „magyar csoda” mindenesetre a kétkedő hangok ellenére is felépülhet a következő két évtizedben. Egyelőre viszont pragmatikusabb problémákat kell megoldania a Talentis Programért felelős csapatnak. A legnehezebb, de alapvető fontosságú és megkerülhetetlen az adott települések rendezési terveinek átgondolása és átszabása az új területfejlesztési elképzeléseknek megfelelően. „Mi a településeken élőkkel közösen kívánjuk kialakítani a terveinket, nem szeretnénk, ha a környék polgármesterei csupán egy grandiózus sajtótájékoztató keretében, a médián keresztül ismernék meg elképzeléseinket” – szögezi le Takács Ernő.