Látszólag csupán annyi történt, hogy a TV2 tévécsatornát fenntartó MTM-SBS Televízió Rt. „besokallt”, magasnak tartván az Antenna Hungáriának (AH) a műsorszórásért fizetett díjat, ezért tavaly novemberben bejelentést tett a versenyhatóságnál. Az ügyhöz közel állók többsége legalábbis csak ennyit árult el a Figyelőnek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a múlt héten megindította az eljárást, tehát az előzetes vizsgálatok nyilván megalapozottnak találták a TV2 formai indokait. Utóbbiakról az érintettek egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. Többen arra is gyanakszanak, hogy a vizsgálat része annak a bonyolult üzleti játszmának, amely a kereskedelmi tévék és a privatizáció küszöbén álló AH Rt. között folyik. 
SZABADPIAC KORLÁTOKKAL. Az ügyben a TV2 nem kívánt nyilatkozni a vizsgálatról, és az AH-val érvényben lévő szerződéséről. A GVH pedig nem hozhatja nyilvánosságra a részleteket, csak majd a vizsgálat befejeztével. Az AH Rt. – amely egyébként maga jelentette be a vizsgálat megindításának tényét – szintén üzleti titokként kezeli a műsorszórásra vonatkozó szerződéseit. A társaság az MTV-nek és az RTL Klubnak is nyújt földfelszíni analóg műsorszóró szolgáltatást. Kérdés, hogy a TV2 mihez képest sokallja az általa fizetett díjat. Nyilván nem az MTV-hez viszonyítva, mert köztudott, hogy az állami tévé a közszolgálati M1 sugárzásáért jóval többet fizet, mint kereskedelmi társai. (Az összeget az érintettek üzleti titokként kezelik, csak annyit lehet tudni, hogy az MTV 6,8 milliárd forintot fizet, ugyanis műsorterjesztési költségeire ennyit különítettek el a 2005-ös költségvetésben. Ebben azonban az M2 sugárzása is benne van.)
Az M1 a lakosság 97 százalékához, a TV2 és az RTL Klub „csak” 86-87 százalékához jut el. Ezek alapján nem valószínű, hogy a kereskedelmi csatornák díjai között lenne olyan nagy különbség, amit a TV2 ennyire kifogásolna. Ráadásul a műsorszóró társaság játékterét eleve szűkíti, hogy az általa kért díjak felső határát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium rendelete határozza meg. Ez az adótornyok teljesítményétől függően külön-külön maximum-díjakat ír elő, és mivel az egyes tévéadók más és más tornyokon keresztül jutnak el a lakosokhoz, a végső összeg még azonos lefedettség nyújtása esetén is eltérhet. Így nehéz lenne azzal érvelni, hogy az AH Rt. a hatályos jogrendszeren belül indokolatlanul tartja magasan az árait, hiszen az „ársapka” fölé nem mehet.
Információink szerint a TV2 inkább az uniós csatlakozással összefüggésben „talált fogást” a rendszeren. A műsorszórás ugyanis 2004 májusa óta teljesen liberalizált, és bár Magyarországon ebben a szolgáltatásban egyelőre senki sem támaszt versenyt az Antenna Hungáriának, egy érvelés szerint uniós körülmények között a természetes monopólium adta erővel sem élhet vissza a cég. „Igaz, hogy szabad a verseny, de ez mégsem klasszikus piac, és nem csak azért, mert egyetlen országos szolgáltató van, hanem azért is, mert az azt igénybe vevők számát is jogszabályok határozzák meg” – mutat rá Bielek Péter, az AH Rt. kommunikációs igazgatója. A tévéadók koncessziós szerződéseiben azt is rögzítették, hogy mely adókon keresztül milyen teljesítménnyel sugározhatják a műsort, tehát még ezzel sem lehet sakkozni.
POZÍCIÓHARC. A privatizáció előtt álló AH Rt.-nek fontos lenne, hogy piaci pozícióit minél jobban biztosítsa, hiszen ez növelné vonzerejét a befektetők előtt. Nem véletlen, hogy a társaság január végén hosszú távú, 7 évre szóló szerződést kötött az MTV-vel, és cserébe belement díjainak csökkentésébe. A kereskedelmi tévék is hasonlóan jó alkupozícióban vannak a műsorszóróval szemben. A TV2-t az is erősíti, hogy koncessziós szerződése 2007-ben lejár, a hírek szerint azonban már folynak a háttéregyeztetések a további 5 évre szóló hosszabbítás feltételeiről. A tévé tulajdonosai 1997-ben 9 milliárd forint koncessziós díj fizetését vállalták a tíz évre (az RTL Klub tulajdonosai csak 8 milliárdot), de úgy hírlik, most nem kívánnak további 4-5 milliárdot letenni a hosszabbításért, annak ellenére, hogy ez kifejezetten olcsó lenne az elérhető bevételekhez képest. Amennyiben a versenyhivatali vizsgálattal sikerülne „megregulázni” az AH-t, az növelhetné a TV2 hajlandóságát, hogy az újabb 5 évet jó áron írja alá.
Ezzel párhuzamosan egy másik csata is folyik a műsorszóró és a kereskedelmi tévék között. Előbbi ugyanis nemrég indította el a digitális földfelszíni sugárzást, de az M1-en kívül eddig nem sikerült más adást erre az útra csábítania. A kereskedelmi tévék álláspontja érthető: nem kívánnak külön-külön fizetni a két technológiáért, amikor a nézők többsége tökéletesen elégedett az eddigi analóg rendszerrel. A tévék kivárnak, és szeretnék minél olcsóbbá tenni a váltást. Akár ennek a törekvésnek a részeként is felfogható a mostani GVH-ügy.
