A környezetet nem szennyező ezen energiaforrások azonban csupán villamos áram termelésére és fűtésre foghatók; márpedig az alig 300 ezres országban több tízezer autó is közlekedik, amelyek működéséhez viszont benzinre vagy gázolajra van szükség.
Reykjavík. Zöldebbre szeretnék.
Az izlandi kormányzat úgy döntött, örökre megszabadul a benzin-függőségtől, és az ország gépjár-műveit hidrogénüzeművé alakíttatja át: a várhatóan hosszú évekig tartó program első lépését most tette meg a szigetország. Egy átalakított reykjavíki Shell benzinkútnál a spe-ciális üzemanyagcellával felszerelt járművek mostanában hidrogént tankolhatnak.
A számítások azt mutatják, hogy az ország 45 benzinkútja 13,5 ezer gépkocsi ellátását tenné lehetővé, kizárólag helyi energiaforrások felhasználásával. Mert igaz ugyan, hogy az országnak nincs földgáza, ám a bőségesen rendelkezésre álló megújuló energiával olcsón tudja előállítani az értékes gázt. A nyersanyag közönséges víz, amelyet elektrolízissel alkotóira bontanak: a végeredmény így oxigén és hidrogéngáz. Ezzel együtt a hidrogén gyártása, szállítása és tárolása ma még rendkívül költséges: míg belső égésű motorral egy kilowatt energia ára 50 dollár, ugyanezt az energiamennyiséget üzemanyagcellával 5 ezer dollárból lehet előállítani.
A Shell kút jelenleg kísérleti jelleggel üzemel, mindössze egyet-len Mercedes személyautó és három DaimlerChrysler busz jár a gázzal. A Shell októberben Washingtonban is megnyit egy hid-rogénkutat, s a közeljövőben Tokióban is lehet majd hidrogént tankolni. Izlandon pedig a tervek szerint a közúti közlekedés átalakítása után a vízire is sor kerül: a másik nagy jelenlegi benzinfaló – egyúttal szén-dioxid-kibocsátó – ugyanis a halá-szat. A főváros kikötőiben újabban üzemanyagcellás hajókat is tesztelnek.