Bár az elektronikus aláírásról szóló törvény szeptemberben várhatóan már hatályba lép, még legalább két évbe is beletelik, míg a társaságiadó-bevallások elektronikus úton is eljuttathatók lesznek az adóhatósághoz. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese elmondta: amennyiben a törvény alapján létrejönnek az úgynevezett hitelesítés szolgáltatók, ezt követően egy évvel később a tízezer legnagyobb – az összes adó- és járulékbevétel közel 80 százalékát teljesítő – adózó számára lehetővé válik, hogy a havi és az évközi bevallásaikat elektronikus úton juttassák el az adóhatósághoz. A társaságiadó- és az osztalékadó-bevallásoknál pedig várhatóan a szolgáltatók létrejötte után két évvel nyílik erre mód.
Ha az említett elektronikus továbbítás nem is lehetséges, tavaly óta az adóhatóság honlapjáról (www.apeh.hu) letölthető a társaságiadó- és az osztalékadó-bevallás kitöltő és ellenőrző programja. “Mindenkinek ajánlom, hogy vegye igénybe ezt az APEH-szolgáltatást, hiszen megkönnyíti a munkát” – tanácsolja Komáromy Erika, a PricewaterhouseCoopers Kft. adószakértője. A program ugyanis a beszámoló adatai alapján automatikusan kitölti a bevallás megfelelő sorait, s biztosítja az ellenőrző számok helyességét. Tavaly sem volt sok gondja a hivatalnak az így készülő bevallásokkal, lévén, hogy azok számszakilag hibátlanoknak bizonyultak. Egyéb problémák persze akadtak, volt olyan például, hogy megváltozott a cég székhelye, amit korábban nem jelentettek be az adóhatóságnak, a bevallás törzsadatokat tartalmazó részében pedig már az új székhelyet jelölték meg – számol be az APEH elnökhelyettese.
A társaságiadó-törvényben tavaly minimális változás történt, ezért aztán a bevallási nyomtatvány sem sokban különbözik az előző évitől. Az adóhatóság május végéig 350 ezer társaságiadó-bevallásra számít: 185 ezret az egyszeres, 165 ezret pedig a kettős könyvvitelt vezetőktől. Ebben az évben még könnyű dolga van a hivatalnak: elvileg mindenki számára május 31. a bevallási határidő. Jövőre viszont már különböző időpontok lehetnek, sőt lesz is annál a 165 cégnél, ahol a naptári évtől eltér az üzleti év. Ezek a vállalkozások egyébként 1999-ben 28 milliárd forint adózás előtti eredményt termeltek, s a különböző kedvezmények igénybevételének köszönhetően 4,7 milliárd forint adót fizettek.
Adótanácsadói intelmek• A társasági adóalapot csökkentő és növelő korrekciós tételeket vegye sorra a vállalkozás, s gondolja át alaposan, melyik vonatkozik rá, gyakran fordul elő hiba például az értékvesztés adóalap-eltérítő számításában és a törvény. 3. sz. melléklete szerinti a “nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek” értelmezésében.
• A devizakülföldi társaság, amely könyveit devizában vezeti, elhatárolt veszteségként csak a korábbi társaságiadó-bevallásokban forintban kimutatott összeget veheti figyelembe, vagyis az esetleges árfolyamváltozás hatását nem érvényesítheti.
• Tavaly óta minden évre új illetőség igazolást kell kérni a külfölditől, akkor is, ha az illetősége nem változott. Ha ez idén május 31-ig nem érkezett meg a céghez, akkor a le nem vont forrásadót decemberre kell bevallani, s nem lehet figyelembe venni a nemzetközi egyezményekben meghatározott kedvezményes adókulcsokat.
A társaságoknak nem csupán a tavalyi gazdálkodási eredményükkel kell május végéig elszámolni, ez alapján meg kell állapítaniuk a következő egy évben (2001. július 1-2002. június 30. között) esedékes adóelőleget is. Mostantól ez a kötelezettség, valamint az előlegfizetés a külföldön tevékenykedőket (az off-shore cégeket) is érinti. Ez évtől egyébként már nem 3 millió, hanem 5 millió forintos határ elérésével kell havonta fizetni a társaságiadó-előleget. Ugyanakkor – mint arra Komáromy Erika felhívja a figyelmet – eltérő szabály érvényes azokra, akik tört év alapján kalkulálnak adóelőleget – vagyis az előtársaságoknál, és a tavaly alakult cégeknél. Az előlegfizetés gyakoriságát náluk nem az éves szintre számított összeg, hanem a működés tényleges tört évi adókötelezettsége határozza meg.
A bevallások beérkezését követően – a vállalkozások számára – egy kellemetlen periódus indul: az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki azon kettős könyvvitelt vezető cégekre, amelyek tavaly december 20-ig nem tettek eleget adófeltöltési kötelezettségüknek. Tavaly első fokon több mint 6300 adózóra közel egymilliárd forint bírságot szabtak ki, azután másodfokon mintegy 6100 jogerős határozat született 827 millió forint bírságról. A kettős könyvvitelt vezető cégekre egyébként tavaly is inkább a túlfeltöltés volt jellemző: május végén 59 milliárd forintot igényeltek vissza, miközben befizetési kötelezettségük a 20 milliárdot sem érte el.
Az egyszeres könyvvitelt vezető cégeknek viszont csak 2004. január 1-jétől kell áttérniük kettős könyvvitelre -, így az általuk befizetett adóelőleget csak most kell kiegészíteni a múlt évi eredménynek megfelelően. Tavaly május végéig az egyszeres könyvvitelt vezetők 7,4 milliárd forint társasági adót fizettek be, s 3,1 milliárd forintot igényeltek vissza.
