Ma újra a régi környéken, a gyermekkorából oly jól ismert Alkotmány utca tájékán tölti mindennapjait Gáti Tamás, a Budapest Bank (BB) lakossági üzletágának vezetője. Időközben – felső tagozatos általános iskolásként, szüleivel – élt egy ideig Münchenben, majd Berlinben szerzett közgazdász diplomát. Később mindezt kiegészítette egy bostoni MBA-képzéssel.
,,Szeretem és nagyra becsülöm Amerikát” – vallja az idei év elején a Citibanktól érkezett Gáti, s e szimpátiáját igazolja az is, hogy jelenlegi és előző munkahelye is egy-egy amerikai társaság magyarországi leányvállalata. Az angolszász vezetési stílust egyébként Magyarországon is sikerre vihetőnek tartja. ,,Mindenkor nyíltak vagyunk a másságra, s hiszek abban, hogy elengedhetetlen a sokszínű csapat. Mindennek eléréséhez abszolút előnyben részesítem a kezdeményező, temperamentumos munkatársakat, s támogatom a csapatmunkában kivitelezhető jó ötleteket.”
ELIGAZÍTÓ ALAPELVEK. A BB-t tulajdonló General Electric Capital Corporation amúgy sajátos vezetési filozófiát és értékrendet vár el alkalmazottaitól. Sokan ezt úgy fogalmazzák meg, a hitelintézetnél van egy speciális nyelvezet és életforma, s ha valaki elbizonytalanodna, elég előkapnia a bankon belül angol és magyar nyelven is fellelhető kis kártyák vagy füzetkék egyikét. Ezekben ugyanis, hasonlóan az úttörők tizenkét pontjához, minden lényeges alapelv – például az ambíciók és az önbizalom fontossága, a kihívást jelentő változások – benne foglaltatik. E sajátos stílushoz a szolgáltatások és a tevékenységek belső minősítése is társul: fokmérőül az úgynevezett ,,hatszigmás” kategóriákat használják. A más cégeknél is alkalmazott minősítési módszer (Figyelő, 1999/30. szám) valójában nem más, mint egy számítási mód, amellyel a hibaszázalék növekedését jelzik. Vagyis, minél kisebb a hiba lehetősége, a vizsgált terület annál magasabb számú – legfeljebb hat – szigma minősítést kap.
Gáti Tamás a lakossági ügyfelek szempontjából azt tartja a legfontosabbnak, hogy mindegyik kliens élhessen önrendelkezési jogával. Azaz szabadon választhassa meg, hogy miként, hol és mikor kíván kapcsolatot teremteni bankjával. A BB – ahogy az üzletág vezetője megfogalmazza – leginkább a középpolgári ügyfélréteget célozta meg, e kör számára igyekszik egy egész életutat végigkísérő termékpalettát felkínálni, a tandíjhiteltől a nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókig.
“Igénylem a visszajelzéseket, s nem csak a félévente amúgy is aktuális értékelésekkor. Hiszen a kívülálló tapasztalatai mindenkor nagy segítséget jelentenek. Már csak azért is, mert a folyamatos tapasztalatszerzés, majd továbblépés csak addig működhet, amíg az egyén el nem éri a korlátait. Ezt felismerni viszont sokszor legjobban a környezetünk segíthet.”
Mikor a fenti megállapítás nyomán megkérdeztük Gáti egy korábbi kollégáját, ő külön kiemelte: a portréalanyunk remekül tud tárgyalni, és fantasztikusan ért ahhoz, miként menedzselje önmagát. Ez Amerikában nyilván alapfeltétel, itthon viszont sokszor hiánycikk. Az egykori munkatárs, kissé szarkasztikus képet festve, így foglalta öszsze hősünk szereplését: ha a bankban bárhol fotóztak, a képen Gáti Tamás biztosan rajta volt. Elmondta még, hogy a külföldön töltött évek alatt sok, a magyartól alaposan eltérő mindennapi szokást megismerő bankár gyakran szóvá tette, mennyire csapnivaló a honi infrastruktúra, de az is bosszantotta, hogy túl sokat kell sorban állni a tisztítóban egy öltöny beadásakor.
A BB lakossági üzletágának vezetője saját bevallása szerint jól viseli a stresszt, bár félelme neki is van: rémálma, hogy valaki észrevétlenül bomlasztani kezdi jól működő, összekovácsolódott csapatát. Míg a közvetlenül hozzá tartozó munkatársak száma az előző munkahelyén csak 5 fő volt, most 13 kollégát irányít. (Tágabb megközelítésben, teljes üzletági szinten e létszám – a fiókhálózattal együtt – közel 1100 főt jelent, a korábbi 250-nel szemben.) Az egy-egy új vezető megjelenésével együtt járó munkaerő-mobilitást Gáti természetes jelenségként értékeli, mondván: ez a világon sehol sincs másképp. “Munkahelyváltáskor nem szerencsés elhozni az előző csapatot, netán ellehetetlenítve ezzel az otthagyottak működését. Világviszonylatban átlagosan 10-15 százalék körül optimális az új vezetőhöz kapcsolódó munkaerő-vándorlás, s én próbálom ehhez tartani magam.”
EGYETEMI KÖTŐDÉSEK. Ha túl sok a benti munka, Gáti Tamás hétvégéken barátaival kapcsolódik ki, akiket viszont igyekszik elválasztani szűken vett szakterületétől – a mai napig gyakran összejár középiskolás, egyetemista társaival. Farkas Andrással, aki ugyanabban a városban egy másik egyetemre járt, még Bostonban kötött barátságot. Azóta is – immáron hatodik éve – gyakran találkoznak. Farkas jó szívű embert ismert meg Gáti Tamásban. Szakmai problémákról ritkán esik szó közöttük, ennek oka azonban elsősorban hasonló, ám különböző cégeknél betöltött munkakörükben keresendő.
A Budapest Bank üzletágvezetője haza szinte soha nem viszi a munkáját, inkább bent marad; jellemzően reggel kilenctől este kilencig dolgozik az Alkotmány utcai székház harmadik emeletén. Ajtaja mindig nyitva van – ,,nem szeretném elkülöníteni magam a munkatársaimtól.” Példaképe Demján Sándor, ám mellette külön megemlíti szüleit, akiktől egyetlen gyermekként rengeteg útravalót kapott. Az angolul és németül folyékonyan beszélő bankár igazán kikapcsolódni a lovaglásban, az olvasásban és a zenehallgatásban tud. Elégedett embernek tartja magát, s most külön örül annak, hogy új munkakörének kihívásai között jóval nagyobb hálózattal, s népesebb társulattal dolgozhat együtt, mint előző munkahelyén.
GÁTI TAMÁS, a harmincas évei derekán járó bankszakember 1987-ben Berlinben, a Bruno Leuschner közgazdaság-tudományi egyetemen szerezte diplomáját, amelyet néhány évvel később a bostoni Harvard MBA fokozatával fejelt meg.
Munkahelyei közül az első a kétszintű bankrendszer kezdetének egyik kereskedelmi bankja, az akkoriban Demján Sándor vezette Magyar Hitel Bank volt. Ott Gáti a joint venture üzletágnál tanácsadóként tevékenykedett. A banknak 1989-ben mondott búcsút, majd három évig a New York-i Price Waterhouse-nál volt projekt vezető. Ez idő alatt – 1989 és 1991 között – a vállalati finanszírozás területen piackutatásokat, elemzéseket vezetett Budapesten, de részt vett a tanácsadó cég itteni irodájának alapításában is.
A Citibankhoz 1994-ben került, ahol először a kártya üzletág, majd a marketing vezetője lett. 1996-tól 1998 végéig az amerikai tulajdonú magyar bank alelnöki tisztét töltötte be. Ez év januárjától a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetője.
