Visszafogja eddigi lendületét az Arago Befektetési Holding Rt. a korábbi, eseménydús hónapok után, jelenleg nincs tervbe véve újabb nagy cégfelvásárlás. Ez az elhíresült BÁV-akcióval is összefüggésben lehet, hiszen a cégcsoport vezetője sem titkolja, hogy a közelmúlt eseményei (kiváltképp a BÁV Rt. körüli huzavona) sok energiát felemésztettek. Leisztinger Tamás, a több mint 15 milliárdos összesített saját tőkéjű cégcsoport vezetője úgy látja: most a legfontosabb feladat a Zalakerámia Rt. rendbetétele. Az építőipari cég helyzetének rendezésére fél évet szán az Arago, ha nem sikerül a társaság konszolidálása, akkor eladják a cégben meglévő 15,5 százalékos részesedésüket. (Az Aragonak magának, a kereszttulajdonlások révén, már szövevényesebb a tulajdonosi szerkezete. Leisztinger Tamás közvetve a cég 37 százalékát birtokolja. A papírok többsége a legutóbbi közgyűlésen mintegy 1,6 millió részvénnyel szavazó Domestore Kft. birtokában van. Ennek mások mellett Leisztinger és az Arago Rt. a tulajdonosa. Emellett, tekintettel a jegyhasznosító múltra, hatezer szavazatelsőbbségi részvényt ellenőriz Leisztinger, így, a 13 ezer kistulajdonos ellenére, az összes szavazat több mint 70 százalékát bírja.)
ADÓS FIZESS! Az ez év áprilisára felvásárolt, szórt tulajdonosi struktúrájú Zalakerámiában a fenti pakettel is irányító pozíciót birtokol az Arago, amely nem törekszik a részvényarány növelésére. Az alacsony közgyűlési részvételi arány miatt a jelenlegi pakettel is a szavazatok 92 százalékát képviselték legutóbb.
Az építőanyag-ipari vállalatot azonban 50 millió dolláros (12 milliárd forintos) hitel terheli. A kulcskérdés ezért az, sikerül-e megállapodniuk a meghatározó tulajdonosoknak és a hitelező bankoknak. Korondán Gábor, az OTP Értékpapír Rt. részvényelemzési osztályának vezetője szerint a Zalakerámia tulajdonosai feltehetően olyan megegyezést szeretnének, amely szerint nem csupán a jelenlegi 3-ról 10 évre hosszabbítja meg az említett hitel lejáratát a hitelező konzorcium, de egyúttal eltekint a kamatoktól is. Ez az elképzelés azonban nem esik egybe a hitelezők érdekeivel. Ezért Korondán Gábor úgy véli, nem is érdemes eredménybecsléseket adni a Zalakerámiára, hiszen sok függ a tárgyalások sikerétől, így a részvény a spekulatív kategóriába sorolható. A hitelt főként akvizíciókra szánták, ám még a romániai Cesarom privatizációjakor vállalt beruházási kötelezettségeknek sem tudtak eleget tenni a hitelekből – emlékeztet az OTP szakértője. Eközben a kerámiaipari csoportot megbénították a kamatkötelezettségek, illetve a dollár felértékelődéséből adódó terhek. A tavalyi, 1 milliárd forinthoz közelítő nyereség után az első negyedévben már 1,5 milliárdos veszteséget kellett elkönyvelniük. A hitelező bankokkal jelenleg is folynak a tárgyalások, árulta el Leisztinger Tamás, aki szerint két hónapon belül megszülethet a kompromisszumos megállapodás a a kölcsön feltételeinek módosításáról.
A nyereséget egyelőre nem produkáló Zalakerámia-ügylettel szemben az Arago mindegyik nagy befektetése látványos sikert hozott, ráadásul a nyereséges cégek jó áron keltek el. A tavalyi számok tanúsága szerint az érdekeltségek adózatlan eredménye elérte a 1,5 milliárd forintot, ezen belül a három legnagyobb – az azóta értékesített Westpharma és BÁV, valamint az Eravis – hozta a legtöbbet. A nagykereskedelmi ellátást végző gyógyszertári központok magánosítása során a befektetési holding előbb a Csongrád, majd a Vas, a Győr-Moson-Sopron, és a Zala megyei központokat vásárolta fel. E cégeket 1997-ben Westpharma Gyógyszerkereskedelmi Rt.-ként egyesítették, és tulajdont szereztek a Nógrád megyei Coloniapharmában és a Fejér megyei Pharmapreventben is. Emellett az Arago kiskereskedelmi hálózatot is szerzett.
IRÁNY A TŐZSDE. Bár nagy akvizíciók nem várhatók, az Arago-csoport életében fontos eseményre kerül sor szeptemberben. Ekkor vezetik be ugyanis a holding részvényeit az értéktőzsde C kategóriájába. Nyílt titok azonban, hogy a 2 milliárd 828 millió forintos alaptőkéjű Arago papírjai csupán a tőzsdekényszer előírása folytán kerülnek a szervezett piacra. A vezérigazgató szerint egy ilyen jellegű holding nem igazán profitálhat a börzei szereplésből, mert az a piaci szegmens, ahol tevékenykednek, jellegénél fogva “titkolózó piac”. Üzleti tervről például egy ilyen “iparágban” nem lehet beszélni, ráadásul a nyereség sem tervezhető. (Igaz viszont, hogy a tőzsdei bevezetéshez időzítve 5 százalékos, részvényenként 50 forintos osztalékelőleg kifizetését tervezik.) Ezzel együtt Leisztinger Tamás szerint az elkövetkező évtizedben a magyar eredetű tőke teljesen kivonul a reálszférából, és ezen a területen a tőkeerős külföldi cégeknek adják át a terepet a magyar befektetők.
A Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) a BÁV Rt. körül lezajlott huzavonát az Arago vezérigazgatója nem kívánta kommentálni. Az eredetileg állami tulajdonú társaságban ugyanis 1998 novemberére 50 százalék feletti tulajdonrészhez jutott az Arago, így átvette az irányítást a csupán a cég papírjainak harmadát birtokló MFB-től. Az állam azonban ragaszkodott a BÁV Rt.-hez, ezért az 1997-es privatizációs bevétel kétszeresét is hajlandó volt kifizetni. (Egyes vélemények szerint azért, mert a BÁV-ot politikai jellegű juttatásként, egyfajta “hitbizományként” kezeli a jelenlegi kormány is, ezért még az állami nyomásgyakorlás eszközeit is bevetette.)
Ennek ellenére nem csinált rossz üzletet a BÁV-val az Arago, hiszen – figyelembe véve az általa fizetett vételárat, illetve az államtól az idén tavasszal kapott 2,8 milliárd forintot – a tranzakción bruttó 800 millió forint körüli nyereséget ért el. Mivel az akciót hitelből finanszírozták, piaci megfigyelők az ügylet nettó profitját ennél néhány százmillióval alacsonyabbra teszik.
A Westpharma eladása volt a társaság másik közelmúltbeli sikertörténete; ezen tavasszal milliárdos nagyságrendű nyereséget sikerült realizálni. Pontos számok feltehetően csak a csoport év végi mérlegéből derülhetnek ki, de lapértesülések szerint az Arago 250 százalékos áron adott túl a 1,5 milliárd névértékű Westpharma részvénycsomagon, miközben 18 százalékot meg is tartott a cégben. Névérték körüli szerzési értéket feltételezve legalább 2,2 milliárdos nyereség keletkezhetett az ügyleten. Ennél is nagyobb profitot valószínűsít, hogy a Csongrád megyei Heliomed irányító pakettjét például 65, a Vas megyei Pharmacóét pedig 89 százalékos árfolyamon szerezték meg 1997 áprilisában.
A kockázatitőke-társaságként működő holdingban ugyanakkor meddő befektetések is előfordultak. A csoport például most a nyár elején adta el a Buda Cash Brókerházban megszerzett 100 millió forint értékű részesedését. A többi befektetéshez képest szerényebb invesztíciótól azért vált meg, mert nem tudtak gördülékeny munkakapcsolatot kialakítani a brókercéggel, ráadásul az előző esztendő sem sikerült fényesen a Buda Cashnek. Ezzel együtt a csoport minimális veszteséggel adott túl e részesedésén.
A cég most a három komolyabb érdekeltségére összpontosít. Az egyik a már tárgyalt Zalakerámia, a másik kettő pedig az Eravis, illetve a Hunguest Hotels, amelyekben 70, illetve 50 százalékos tulajdonrészt birtokol a kárpótlásijegy-hasznosítóból négy év alatt kiterjedt befektetési holdinggá alakult vállalkozás.
