Hisz a szupermarketekben, nagyban gondolkodik a Csemege Julius Meinl – állítja Házi Zoltán, a cég elnök-vezérigazgatója. Az osztrák tulajdonban lévő kiskereskedelmi vállalkozás tavaly két óriási boltot nyitott: szeptember végén adta át a Lurdy Házban az eddigi legnagyobb, több mint 4 ezer négyzetméteres szupermarketet alig valamivel a Mammutban kialakított 3,5 ezer négyzetméteres egység után. Az idén a székesfehérvári Alba Plazában valamint két budapesti kereskedelmi központban, a Camponában és a West-Endben nyit 1000 négyzetméteresnél nagyobb üzleteket.
Ma még az sem pontosan meghatározott, mi is a szupermarket, ám annyi mindenesetre biztos, hogy 1998-ban ez a típus vesztette a legtöbbet piaci részesedéséből, miközben a helyi ellátásra berendezkedett kis üzletek stabilan őrzik helyüket. A felmérések szerint a kereskedelemben dúló verseny egyértelmű nyertesei a hipermarketek. A szupermarketek részesedése a statisztikák alapján fokozatosan csökken, a hipermarketeké pedig nő. Házi szerint azonban Magyarországon a statisztika nem tesz különbséget, egy kalap alá veszi a szupermarketek és a hipermarketeket, így nem lehet pontosan tudni, mit jelentenek a számok. Ráadásul a pillanatnyi helyzet is változik attól függően, hogy a Penny Market, a Cora, az Auchan éppen hol nyit egy újabb üzlet.
LELASSULT KONCENTRÁCIÓ. A napi fogyasztási cikkek kereskedelmében lelassult a bolthálózat koncentrálódása, ugyanakkor a szupermarketek lassú térvesztése figyelhető meg – derül ki a GfK Piackutató Intézet háztartási paneljéből. A szupermarketek 1997-ben hasították ki a legnagyobb szeletet az összes forgalomból, akkor februárban 21, márciusban pedig 20 százalékos piaci részesedést mondhattak magukénak, az idei év első három hónapjában viszont sorrendben 17, 16, illetve 15 százalékot tett ki ez az arány.
A 23 ezernél több egységből álló vegyes élelmiszerboltok hálózata lassan, de biztosan tovább koncentrálódik. Az önálló kis üzletek aránya az összes bolt 85-90 százalékát teszi ki, a forgalomból azonban 1999 első negyedében csak 30 százalékkal részesedtek, s ez az arány a múlt év azonos időszakához képest 2 százalékos csökkenést mutat. Különösen szembeszökő ez a tendencia, ha tekintetbe vesszük, hogy 1995 első hónapjaiban még 42 százalékos volt a súlyuk.
E megfigyelést az ACNielsen cégnek a kiskereskedelem helyzetéről – döntően az élelmiszerek és vegyi áruk terén – végzett felmérése is megerősíti; eszerint 1998-ban az élelmiszer-forgalom fele a boltok 5 százalékában zajlott le, miközben az általános élelmiszerüzletek száma 2 százalékkal csökkent. Az 1000 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek (hipermarketek) száma viszont jelentősen nőtt, miközben a közepes méretű, 100-400 négyzetméter alapterületű üzleteknél (szupermarketek) számottevő a csökkenés. A 100 négyzetméter alatti kis üzletek száma minimális mértékben csökkent. A koncentráltság foka a régió más országaihoz – Csehországhoz, Lengyelországhoz – képest is jelentős.
SZÖVETSÉGBE FORRVA. Mindennek oka a vásárlási szokások változásában keresendő. A kereskedelmi folyamatok múlt évi alakulásáról az ACNielsen vizsgálatából a beszerzési társulások szerepének növekedése is szembetűnő. Mindezt jól példázza a CBA Kereskedelmi Kft., amely tavaly megduplázta a forgalmát, s így az előző évi ötödik helyről a harmadik helyre ugrott előre. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a hazai kis cégek beszerzési társulásokba tömörülve sikerrel veszik fel a konkurenciaharcot a külföldi tulajdonú, jelentős tőkeerőt képviselő láncokkal.
A háztartások fogyasztásának elmúlt évi, egyértelműen növekvő trendje az idén az első két hónapban megtorpant. Ezt igazolja a GfK Piackutató Intézet háztartási panelje által figyelt 75, a napi fogyasztási cikkcsoportból kiemelt jellemző termékfajta változékony pozíciója. Ez utóbbiaknál ugyanis tavaly 19 közül mennyiségben 11, értékben pedig 18 termékcsoport fogyasztása növekedett, az idén azonban az első két hónap során mindössze 6 termék mennyiségi és 11 termék értékbeli fogyasztása nőtt 1998 azonos időszakához képest. –
